A svéd kormány meghozta a döntést, mely szerint Karlshamn városa tárolót építhet kikötőjében az orosz gázvezetékek számára.
A határozatot számos biztonságtechnikai kritika éri: a svédek úgy vélik, hogy az egyre agresszívabbnak titulált orosz balti tengeri jelenlét miatt olyan ez, mintha az ember beengedné házába az ellenséget – hangzott el a Kossuth Rádió: Déli Krónika müsorában.
Az orosz Nordstream 2 elnevezésű gázprojekt, melynek kiépítése a Balti tenger alatt zajlik, két svéd kikötőt kívánt kibérelni tároló területnek: az egyiket Gotland szigetén, a másikat pedig a szárazföldön Karlshamnál. A kormány decemberben kiadott nyilatkozata szerint ennek megvalósítása biztonságpolitikai okokból nem szerencsés. Regionális befektetések ígéretének fejében Gotland elállt a tervezettől, a karlshamni városvezetés viszont megmakacsolta magát, és ragaszkodott ahhoz, hogy a kikötőben orosz csöveket tároljanak. Ellenszegülésük alapja – nem utolsó sorban – az a 100 millió korona, vagyis közel 3 milliárd forint, amelyet az oroszok bérleti díjként fizetnek, illetve mintegy 30 új munkahely létesítését is megígérték.
A svéd törvények szerint a központi kormány nem gázolhat át egy helyi önkormányzat döntésén – ezt az álláspontot nemcsak az ellenzék, de sok biztonságpolitikai szakértő is élesen kritizálja.
