A székelyek az Európa Tanácstól kértek segítséget
Levélben kérte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát, hogy közelgő bukaresti látogatásakor kérje fel a román hatóságokat: tegyenek eleget a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó vállalásaiknak.
Levelében Izsák Balázs cáfolta Klaus Iohannis román államfő január végi, a “sikeres interkulturális román modellre” vonatkozó strasbourgi kijelentését, és röviden összefoglalta azokat a romániai magyarságot sújtó jogsértéseket, amelyeket az Európa Tanács keretében működő monitoring-jelentések említenek.
A levél kitér a román hatóságok megfélemlítő célzatú, a gyülekezési jogot sértő fellépésére, amelynek során több mint 80 személyt büntettek meg 2016. március 10-én a Székely Szabadság Napja alkalmából Marosvásárhelyen. Fölhívja a főtitkár figyelmét arra, hogy míg az államelnök Strasbourgban Németh Zsolt magyarországi képviselő kérdésére válaszolva egyházi épületek visszaadásáról beszélt, addig az Európa Tanács 176/1993 számú, Románia csatlakozására vonatkozó véleményezése az egyházi iskolák visszaállítására szólítja fel a román államot. A levél címzettje függelékben megkapta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közös árnyékjelentését a Kisebbségi Keretegyezmény romániai alkalmazásáról. A levelet tájékoztatásul megkapták az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, politikai csoportjainak vezetői, valamint Klaus Iohannis államelnök is.
A román külügyminisztérium több éves késéssel nyújtotta be 2016 elején az Európa Tanácshoz mind a kisebbségvédelmi keretegyezmény, mind pedig a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája ratifikálásakor vállalt kötelezettségek betartásáról szóló jelentését. Mindkét jelentéshez több erdélyi magyar szervezet is árnyékjelentést készített. A romániai jelentések és árnyékjelentések strasbourgi elemzése folyamatban van.
