Orosz érdekek Washingtonban

Donald Trumpnak most kevés nagyobb problémája lehet Oroszországnál. Nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn rekordidő alatt kényszerült lemondásra azután, hogy hazudott az orosz nagykövettel még Trump hatalomátvétele előtt folytatott beszélgetéseiről.

Az amerikai titkosszolgálatok egybehangzó véleménye szerint Oroszország Trump megválasztása érdekében próbálta befolyásolni az elnökválasztást. És több közeli munkatársának orosz kapcsolatait is vizsgálja az amerikai kémelhárítás. Ezek közül a közeli munkatársak közül kettő, illetve még Trump egy korábbi bizalmasa is érintett a legújabb, orosz vonatkozású botrányban:

Michael Cohen, Trump személyes ügyvédje, akinek orosz kapcsolatait eleve vizsgálja az FBI;

Trump egykori kampányfőnöke, a korábban az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics tanácsadójaként dolgozó Paul Manafort;

Andrij V. Artyemenko ukrán parlamenti képviselő, annak az ellenzéki csoportnak a tagja, amit részben Manafort hozott össze Janukovics bukása után az új rezsim ellenében;

Felix Sater orosz-amerikai üzletember, aki évtizedekig dolgozott Trump cégénél, és saját bevallása szerint 2015-ben egy moszkvai Trump-torony építéséről egyeztetett. Sater tíz éve bűnösnek vallotta magát egy olyan tőzsdei bűncselekményben, amelynek az egyik kedvezményezettje a Mafia volt. Ennek ellenére is tovább dolgozhatott Trumpnak, még ha maga Trump 2013-ban képes volt azt vallani egy bírósági eljárásban volt tanácsadójáról, hogy fel se ismerné, ha ott ülne a teremben.

Négyük közül Cohen, Artyemenko és Sater januárban személyesen találkoztak egy New York-i szállodában, ahol kidolgoztak egy Oroszországnak nagyon is kedvező megoldási javaslatot az ukrán válságra. Olyan megoldást, amely lehetőséget adna Trumpnak az Oroszországgal szembeni szankciók feloldására úgy, hogy közben a Krím is Oroszországé maradhatna. Pont, ahogy azt Putyin elképzelné.

Artyemenko elképzelése szerint a terv részeként Oroszország kivonná csapatait Kelet-Ukrajnából. Azokat a csapatokat, amelyek ottlétét Oroszország kitartóan tagadja. Cserébe Ukrajnában népszavazást tartanának arról, hogy 50 vagy 100 évre bérbe adják Oroszországnak a megszállt és elcsatolt Krímet.

„Ki ne szeretne békét teremteni”

– mondta a tervről a találkozón is részt vevő Cohen. Artyemenko pedig egyből védekezőre fogta. „Sokan orosz kémnek fognak nevezni, vagy amerikai ügynöknek, vagy CIA-snak. De hogyan találhatnánk jó megoldást országaink között, ha nem beszélünk?” – mondta.

Valerij Csalij, Ukrajna washingtoni nagykövete már kevésbé tűnt lelkesnek. Artyemenkonak szerinte semmi joga nincsen Ukrajna nevében bármilyen alternatív békejavaslatot tenni az amúgy már két éve létező minszki megállapodással szemben. A Krím bérbeadása szerinte szimplán alkotmányellenes ötlet, ilyet szerinte csak az vethet fel, aki „nyíltan vagy fedetten, de orosz érdekeket képvisel”.

Artyemenko, bár 48 éves korára jelentős vagyont halmozott fel, ukrán képviselőtársai jellemzése szerint korrupt, szavahihetetlen, de leginkább jelentéktelen figurája az ukrán közéletnek. Javaslata Trump gyanús orosz kapcsolatai miatt vizsgált ügyvédje segítségével mégis eljutott a Fehér Házig. Cohen egy lezárt borítékban adta át az azóta kirúgott nemzetbiztonsági főtanácsadónak, Flynnek. Most pedig az utódjától reméli , hogy az végre reagál is majd rá.