A NATO „riogatja önmagát” – Kifakadt az orosz védelmi miniszter

A NATO vezetése továbbra is elzárkózik a Moszkvával folytatandó gyakorlati együttműködés minden formájától, és továbbra is az orosz fenyegetéssel „riogatja önmagát” – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden egy katonapolitikai fórumon, a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO).

Sojgu szerint a szövetség ahelyett, hogy összefogna Moszkvával a terrorellenes harcban, Oroszországot nyilvánította fő fenyegetésnek, s a határai mentén, Kelet-Európában, a Balti- és a Fekete-tengeren, megnövelte „nyíltan oroszellenes” jellegű és irányultságú hadgyakorlatainak számát. Rámutatott, hogy a NATO a Fekete-tengerre egyre gyakrabban vezényel rakétahordozó hadihajókat, felderítő tevékenységét pedig az elmúlt tíz év alatt megháromszorozta az orosz határok közelében, ezen belül Délkelet-Oroszország körzetében a nyolcszorosára növelte. Sojgu szerint ezen a területen tavaly 875 felderítő repülés történt.

A miniszter szerint az amerikai védelmi rendszer elérte Európában a kezdeti műveleti készültség szintjét.

Sojgu kifejezte kormánya készségét a NATO-val folytatandó egyenrangú együttműködésre a nemzetközi terrorizmus, elsősorban az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni küzdelemben. A korábbi kooperáció pozitív példájaként említette a 1300 tonnányi szíriai vegyifegyver-összetevő közös elszállítását és megsemmisítését.
Előadásában a katonai vezető azt hangoztatta, hogy káoszhoz és anarchiához vezetnek az Egyesült Államok vezette Nyugat arra irányuló kísérletei, hogy lefékezze „egy új és igazságosabb világrend” kialakulását. Megítélése szerint jelenleg nem működnek eléggé stabilan azok a nemzetközi szervezetek, amelyek feladata a globális biztonság szavatolása.

Mint mondta, az orosz haderő szíriai bevetése „lehetővé tette annak a geopolitikai feladatnak a megoldását”, hogy a Közel-Keleten és Afrikában megszakadjon a „színes forradalmak” láncolata.

Sojgu Jugoszláviát, Grúziát, Irakot, Líbiát, Ukrajnát és Szíriát említette meg azon országok között, amelyekben kipróbálták a „színes forradalmak” forgatókönyvét.

„Ezeket (a színes forradalmakat) Nyugaton a demokráciaterjesztés olyan módszerének tekintik, amelynek lényege a +nem demokratikus+ rezsimek erőszakmentes megdöntése. Holott a közel-keleti és az észak-afrikai események elemzése alapján ennek az ellenkezője állítható: a katonai erő a +színes forradalmak+ elválaszthatatlan elemét jelenti” – mondta. „Nagy a valószínűsége annak, hogy a +színes forradalmak+ földrajza tovább bővül majd. Végrehajtásuk saját források minimális, valamint saját fegyverek és fegyveres erők korlátozott ráfordítása mellett teszi lehetővé egy-egy regionális hatalom megdöntését, valamint politikai és gazdasági célok elérését” – tette hozzá Sojgu.

Szavai szerint a nagy pontosságú fegyverek fejlődésének köszönhetően csökken a nukleáris fegyverek szerepe a potenciális agresszorok feltartóztatásában. Az állította, hogy

a nagy pontosságú orosz fegyverek csapásmérő potenciálja 2021-re a jelenlegi szint négyszeresére emelkedik, „ami lehetővé teszi Oroszország biztonságának szavatolását határai teljes kerülete mentén”.

Sojgu elmondta, hogy a tervek szerint 2020 végéig az orosz hadászati nukleáris erőket 90 százalékban, a hadászati rakétaerőket pedig 62 százalékban korszerű fegyverekkel szerelik fel. Ugyanekkorra a modern eszközök részaránya a szárazföldi csapatoknál legkevesebb 70 százalék lesz, az új generációs harci gépek pedig a másfélszeresére növelik a légierő potenciálját.

Kitért arra, hogy a világon növekvő kereslet mutatkozik az orosz hadiipar termékei iránt. Oroszország évente több mint 60 országba exportál fegyvert és hadfelszerelést, 13-15 milliárd dollár értékben.