Lengyelország, Grúzia, Lettország, Litvánia, Észtország washingtoni nagykövete és Ukrajna külügyminisztere helyi idő szerint kedden délután egy szenátusi albizottsági meghallgatáson vett részt, ahol az országaikban folyó orosz tevékenységről, például kibertámadásokról számoltak be. A külügyminiszter és a diplomaták amellett érveltek, hogy a Moszkva elleni szankcióit Washington ne törölje el egyhamar.
„Nem szabad könnyíteni a szankciókon mindaddig, amíg Oroszország ki nem vonul Ukrajnából” – jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter. Sőt, a szankciók további szigorítása mellett foglalt állást. A többi diplomata egyetértett ezzel, és részletezte, hogy országa hogyan próbálja csökkenteni energiafüggőségét az orosz gáztól. „Mi valóban a diverzifikáláson gondolkodunk” – szögezte le Piotr Wilczek, Lengyelország Washingtonban akkreditált nagykövete.
A meghallgatáson jelen lévő kelet-európaiak Oroszországot úgy jellemezték, mint amely „hibrid háborút” folytat, vagyis a kibertámadásokat és a propagandát fenyegetéssel és erő alkalmazásával elegyíti. David Bakradze grúz nagykövet egyebek között arról számolt be, hogy orosz rádióadások hogyan igyekeznek elbátortalanítani a grúzokat országuk NATO-csatlakozásától. A nagykövet szólt arról is, hogy Moszkva támogatta a 2008-ban Tbiliszivel háborúzó két grúz szeparatista tartományt, s a grúz területek egyötöde ma is oroszbarát szeparatisták befolyása alatt áll.
A külügyminisztérium és a külföldnek nyújtott segítség ellenőrzésével foglalkozó szenátusi albizottság vezetője, Lindsey Graham szenátor – aki az egész meghallgatást összehívta – jelezte, hogy ő személy szerint támogatja az Ukrajnának nyújtott segítség folytatását. Ezt az amerikai nemzetbiztonság számára fontosnak nevezte.
„Minél nagyobb biztonságban vannak önök, annál nagyobb biztonságban leszünk mi”
– szögezte le a dél-karolinai szenátor.
Graham szólt azokról az amerikai aggodalmakról is, amelyek szerint a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba az oroszok – kibertámadásokkal – megpróbáltak beavatkozni. A szenátor azonban rögtön hangsúlyozta azt is, hogy meggyőződése szerint Oroszország nem befolyásolta az elnökválasztás eredményét.
A politikus leszögezte: híve az amerikai-orosz viszony javításának, ám erre szerinte addig nem kerülhet sor, amíg Oroszország nem változtat magatartásán. Graham kijelentette a diplomatáknak, hogy szerinte Donald Trump elnök jó szövetségesük lesz.
A szenátusi albizottság több tagja azzal a kérdéssel fordult a kelet-európai diplomatákhoz, hogy országaik számára milyen jellegű segítség volna a leghasznosabb. A diplomaták – és az ukrán külügyminiszter is – a katonai segítséget, beleértve a védelmi fegyvereket említette.
Az Egyesült Államok januárban 2700 katona Lengyelországba érkezésével megkezdte európai hadereje jelentős megerősítését, amit elemzők az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb európai katonai fejlesztéseként értékelnek.
Kedden a kongresszusban Peter Roskam republikánus és David Cicilline demokrata párti politikus bejelentette: szerdán beterjesztik a képviselőházban azt a kétpári javaslatot, amely szankcionálni tervezi „azokat az entitásokat és egyéneket, amelyek és akik Oroszországon belül, vagy az orosz kormánnyal kapcsolatban állva, számítógépes adatlopásokban, kibertámadásokban vagy propaganda-kampányokban vettek részt azzal a szándékkal, hogy beavatkozzanak demokratikus választási folyamatokba”. A kétpárti törvényjavaslat várhatóan kitér majd a 2017-ben több európai országban esedékes választások esetleges orosz befolyásolási kísérleteire is.
