Top10


Partnerünk

Hírkosár logó, hírek egyben

Népszerű tartalom

Zelenszkij területcserét ajánlana Oroszországnak
Rejtélyes amerikai repülőgép landolt Moszkvában – Donald Trump máris Oroszországba küldhetett valakit?
Kiderült mikortól üzemel a Nagypalád-Nagyhódos határátkelő
Kárpátaljai helyzet: Magyar Levente tájékoztatást kapott az ukrajnai magyar közösség támogatásáról
Magyar Levente: Ukrajna hátba szúrta Magyarországot

A csernobilinál is nagyobb volt az az atomkatasztrófa, amit eddig titkoltak

Brutális következményekkel járt egy Kazahsztánban végrehajtott 1956-os nukleáris kísérlet. Bár a teszt mindenki előtt ismert volt, a hatásokat évtizedeken át titkolták a szovjet hatóságok. Egy most fellelt dokumentum szerint a Szemipalatyinszk térséget érő sugárszennyezés következményei sokkal súlyosabbak voltak a csernobili baleseténél – hangzott el az M1 Ma Este műsorában.

A kazahsztáni Szemej 150 km-re fekszik az egykori kísérleti teleptől. Ez valamennyivel kevesebb légvonalban, mint Budapest és Kaposvár, azonban egy sugárszennyezésnek nem egy leküzdhetetlen távolság – mondta el az M1-en Sáfrány Géza, az OKK – Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság főigazgató-helyettese. Mint beszámolt róla: szakértők szerint 1949-1962 között 111 nukleáris kísérletet végeztek ezen a telepen. A nukleáris detonációk helyén keletkezett sugárzás mértéke annyira számottevő, hogy összevethetetlen eddig ismert eseményekkel.

Az igazgató szerint nem azzal a fajta radioaktív sugárzással kell elsősorban számolni, amely akut helyzetben felszabadul a robbanás időpontjában: az igazán nagy veszélyt azok a radioaktív anyagok jelentik, amelyek a detonáció során keletkeznek és a szél jó eséllyel körbeviszi őket az egész Földön. A légkörbe jutva csapadék formájában lecsapódnak akár 100 kilométerekkel arrébb.

Az 1956-os augusztusi robbanás után szakértői csoport járt a kísérleti telepen, amely megállapította, hogy a levegőben mért sugárdózis 0,016 millisievert/óra volt. Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy éven keresztül tartózkodna ilyen aktivitású sugármezőben, akkor 140 millisievert sugárdózist kapna. (A sugárzás mértékegysége a sievert (Sv), és ebben a témakörben a Sv ezredrészeiről beszélünk.)

A természetes háttérsugárzásból a mi térségünkben minden ember évente két-három millisievert (mSv) sugárexpozíciót kap, de a Föld bizonyos pontjain ez az érték akár tíz-húsz mSv is lehet. Ehhez képest nagyjából tizenkét mSv sugárdózis ér bennünket egy CT-vizsgálat közben. A háttérsugárzás legjelentősebb összetevője a 238-urán egyik bomlástermékéből, a 222-radonból származik. A radon egy olyan nemes gáz, amely szabadon földiffundál a földből.

Szakmai konszenzus van abban, hogy a lehető legkisebb sugárdózis következtében is daganat fejlődhet az emberi szervezetben. Az is biztos, hogy minél nagyobb sugárdózist kap valaki, annál nagyobb esélye van arra, hogy sugárzás okozta daganat alakuljon ki a szervezetében.

Az igazgató elmondta: sehogy sem tudjuk elkülöníteni egymástól a spontán és a sugárzás indukálta daganatokat, azok lényegében nem különböznek egymástól, azonban a sugársérülés sok esetben sikeresen kezelhető a sugárzás mértékétől függően.


Református

FRISS hírek






Kövessen minket a

és mi értesítjük a legfrissebb hírekről!


Megtalál minket a
NAV honlapján is!


NAV

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com