Észak-Koreának több mint ezer rakétája lehet
Észak-Koreának több mint ezer, különböző csapásmérő-képességű rakétája lehet, és akadhatnak köztük olyan nagy hatótávolságúak, amelyek képesek lehetnek csapást mérni az Egyesült Államokra egy napon – írja elemzésében a BBC.
A kommunista ország sokat fejlesztett rakétatechnikáján az utóbbi évtizedekben. Míg az 1960-70-es években jószerivel csak taktikai tüzérségi rakétái voltak, az 1980-90-es esztendőkre rövid, majd közép hatótávolságú rakéták gyártására is képes lett, nemrégiben pedig világgá kürtölte, hogy interkontinentális (5500 kilométernél távolabbi célokat is elérő) rakétákat fejleszt, amelyek képesek lesznek csapást mérni a Nyugatra.
Észak-Korea rövid – 1000 kilométer alatti – hatótávolságú rakétáinak programját Scud típusúakkal kezdte, amelyeket még a Szovjetunió fejlesztett ki a hidegháború idején. Észak-Korea első Scudjait még importálta, állítólag Egyiptomból szerezte be 1976-ban. 1984-re megépítette saját gyártmányait, az úgynevezett Huaszong rakétákat. Ezekből feltehetően többfélével – 300 és 500 kilométeres hatótávolságú Huaszong-5 és Huaszong-6 típusúakkal – rendelkezik a kommunista diktatúra, és bevetheti őket Dél-Korea ellen, amellyel az 1950-es években dúló koreai háború óta sem kötött békét, csupán tűzszünet van érvényben a két Korea között. Ezek a Huaszong rakéták a hagyományos mellett kívül biológiai, vegyi és nukleáris robbanótöltetet juttathatnak célba. Hszuaszong-6-osokat Észak-Korea már exportált is, Irán volt rájuk vevő.
A kommunista ország közép hatótávolságú – 1000 és 3000 kilométer közötti – rakétáinak fejlesztésében az 1980-as évekre ért el eredményt. Megszületett a Nodong nevű, ezer kilométeres hatótávolságú rakéta, amely Scud-jellegű, ám másfélszer nagyobb és erősebb a hajtóműve. Nyugati szakértők szerint a rakéta megbízhatóan teljesített tesztelésén, és nemcsak Dél-Korea egészét fenyegetheti, hanem Japán nagy részét is elérheti. Továbbfejlesztett változatai 1600 kilométeres hatótávolságúak, és csapást mérhetnek az Egyesült Államok Okinaván lévő katonai támaszpontjára.
A következő lépés a Musadam rakéta volt, amelyekből 2016-ban próbáltak ki többet is. Hatótávolságuk megbecsülésében nagy a szórás. Az izraeli hírszerzés szerint 2500 kilométer, az Egyesült Államok Rakétaelhárító Hivatala 3200 kilométerre teszi, más források szerint viszont fellövési helyétől 4000 kilométerre lévő célpontra is csapást mérhet, azaz a Guamon lévő amerikai támaszpontokat is fenyegetheti. Hasznos terhét – a robbanófej tömegét – a szakértők 1-1,25 tonna közöttire becsülik.
Észak-Korea rakétaprogramjának legfrissebb fejlesztettje a Pukgukszong nevű, közép és hosszú hatótávolságú rakétacsalád. 2016-ban tengeralattjáróról, az idén pedig szárazföldről indított egyet-egyet a kommunista ország. Hatótávolságáról még nincsenek adatok. Észak-Korea közlése szerint ez a rakéta szilárd hajtóanyagú, ami révén gyorsabban telepíthető és indítható.
A kommunista országnak vannak több fokozatú rakétái is. Az első a Taepodong-1 volt, 1998-ban tesztelték űrrakétaként. Ezt követte a Taepodong-2 – amely szintén két vagy három fokozatú, de – amerikai szakértők szerint – jóval fejlettebb. A legújabb Taepodong hatótávolságát legalább 5 ezer és maximum 15 ezer kilométerre becsülik különböző szakértői csoportok. 2016 februárjában egy Taepodong-2, mint hordozórakéta sikeresen feljuttatott az űrbe egy műholdat. Ha sikerül a típusból kihozni a maximumot, akkor Ausztráliáig és eljuttathat robbanófejet, és persze az Egyesült Államok egyes, kontinentális részeit is fenyegeti sok más – a hatótávolságon belül fekvő – ország mellett.
Ami az interkontinentális ballisztikus rakétát illeti, egyelőre csak vélhető, hogy fejleszt ilyet Észak-Korea. Nyugati szakértők Huaszong-13-nak nevezték el, de KN-08-ként is említik a gyanított példányt. A fejlesztés egyik első jele lehetett az, hogy tavaly szeptemberben Észak-Korea új rakétahajtóművet próbált ki, amely interkontinentális ballisztikus rakétát hajthat.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma úgy véli, hogy Észak-Koreának legalább hat KN-8-asa van, amelyekkel elérheti Észak-Amerikai nagy részét. Mindeközben a kommunista ország – feltételezések szerint – kifejlesztett már egy KN-14-es nevű rakétát is, ám sem a KN-8-at, sem a KN-14-et nem tesztelte nyilvánosan. Ugyanakkor idén januárban bizonyos jelek kipróbálásukra utaltak, méghozzá nem sokkal azt követően, hogy Kim Dzsong Un, az ország diktátora elharsogta a világnak: országa az utolsó „simításokat” végzi interkontinentális ballisztikus rakéta kifejlesztésén.
Mivel korábban már tudatta Észak-Korea, hogy vannak nukleáris robbanótöltetei, közel állhat ahhoz, hogy nagy hatótávolságú atomfegyvere legyen – így a BBC hozzátéve, hogy bizonyítékok híján szakértők kétkednek ebben.
