Egyesülhet Albánia és Koszovó

Ha csökken a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási esélye, nem lehet kizárni Albánia és Koszovó egyesülését – nyilatkozta a Politico című magazinnak Edi Rama.

Az albán miniszterelnök óva intette az EU-t, hogy ilyen irányba haladjanak, és más szereplők nagyobb hatással legyenek a balkáni viszonyokra, mint az EU. Márpedig sok jelentkező van, Moszkvától Soros Györgyig. Bár Koszovó alkotmánya egyértelműen kizárja az egyesülés lehetőségét Albániával, a legnagyobb koszovói ellenzéki párt mégis azzal kampányol, hogy tartsanak népszavazást a kérdésről.

Edi Rama se zárja ki a lehetőséget az interjúban, hangsúlyozva, a jelenlegi balkáni békét az szavatolja, hogy az EU felé nyitva áll a kapu, a lakosság pedig bízik benne, hogy egy nap sikerül csatlakozni a közösséghez. „Senki se szeretne kicsi uniókat, inkább a nagyban bízik. Persze, ha nincs esély a nagyra, a kicsi nem zárható ki” – utalt Nagy-Albánia örök álmára a kormányfő.

A két albán köztársaság összeolvadása azonban borzasztó veszélyes helyzetet teremtene a roppant törékeny térségben, főleg a térség kulcsállama, Macedónia számára.

Szkopje jelenleg is ügyvezető kormánnyal működik, az államfő viszont épp azért nem ad kormányzati megbízást a választásokon második helyet szerzett Zoran Zaev vezette Macedón Szociáldemokrata Uniónak, mert külföldi befolyást lát a háttérben. Ez pedig épp a két albán párt részvétele a reményteljes baloldali-liberális koalícióban. Ennél azonban messzebbre vezetnek a szálak.

Az említett albán pártok ugyanis azt követően adták áldásukat az együttműködésre, hogy találkoztak Ramával Tiranában. Követeléseik között helyet kaptak közösségi jogok megadása a lakosság negyedét kitevő albánoknak, köztük az albán nyelv hivatalossá tétele is egész Macedóniában. Rama szerint egyszerűen segített közvetíteni az albán politikusok között, Gjorge Ivanov macedón elnök viszont egyértelmű beavatkozásnak érezte a macedón belpolitikába, amely az egész ország összeomlását is eredményezheti.

Az albán kormányfő szerint elképzelhető, hogy uniós kilátások nélkül a Balkán „megőrül”, ez pedig azt jelentené, hogy Európa sincs biztonságban.

Edi Rama utal az állítólagos oroszpárti puccskísérletre Montenegróban, a szintén oroszbarát boszniai Szerb Köztársaság által pedzegetett függetlenségi törekvésekre, valamint Macedóniára, ahol ugyancsak érezhető az orosz hatás.

Rama úgy vélte, nincs háborús veszély, ám hogy a helyzet ne változzon veszélyessé, szükség van az EU és az Egyesült Államok jelentette segítségre. Maga Rama sincs könnyű helyzetben, hiszen a baloldali politikust ellenzéke azzal vádolja, hogy az amerikai érdekek, különösen Soros György milliárdos befektető kiszolgálója, és így aláássa a demokráciát.

A kormányzó Szocia­lista Párt szinte teljes vezetősége valamilyen formában kötődött az albániai Nyílt Társadalom Alapítványhoz, de az ellenzéki Demokrata Pártban is vannak képviselői az alapítványnak.