Jogtalanul járhatott el Törökország a puccskísérlet után

„Nagyon valószínűtlen”, hogy Törökország jogosan járt el a tavaly júliusi sikertelen puccskísérletet követő bebörtönzések és elbocsátások során – jelentette ki az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága hétfőn.

Egy genfi sajtótájékoztatón Zeid Raad al-Husszein emberi jogi főbiztos elítélte, hogy Törökországban szombaton több mint 3900 közalkalmazottat bocsátottak el állásából. “Ekkora számok mellett eléggé valószínűtlen, hogy Ankara a jogi alapelvek tiszteletben tartásával járt el” – hangoztatta.

A főbiztos nagyon nyugtalanítónak nevezte a rendkívüli állapot meghosszabbítását, amelyről április 18-án szavazott a török parlament. Annak a véleményének adott hangot, hogy Törökországot a félelem légköre jellemzi. A török belügyminisztérium április 2-i összesítése szerint a Fethullah Gülen hitszónok számlájára írt sikertelen puccskísérlet, azaz 2016. július 15-e óta 113 260 embert vettek őrizetbe Törökországban. Közülük 47 155-öt előzetes letartóztatásba is helyeztek, köztük rendőröket, katonákat, tábornokokat, bírákat és ügyészeket.

Ugyanebben az időszakban csaknem 120 ezer embert menesztettek vagy függesztettek fel állásából egyebek között a katonaság és a rendőrség soraiból, illetve az oktatás, a média és az igazságszolgáltatás területéről, azzal gyanúsítva őket, hogy kapcsolatban álltak a gülenista mozgalommal vagy más, Törökország által terrorszervezetnek nyilvánított csoportokkal. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa Egyiptomot is bírálta, mert a szélsőségesek elleni harc jegyében született szigorú biztonsági óvintézkedései tovább szítják a radikalizmust.

“Rendkívüli állapot, tömeges letartóztatások, kínzásról szóló jelentések és folyamatos önkényes őrizetbe vételek – mindez véleményünk szerint csak ösztönzi a radikalizálódást a börtönökben” – hangsúlyozta Zeid.

“Ehhez társulnak még a civil társadalommal szembeni utazási tilalmak, számlabefagyasztások, tüntetési tilalmak – úgy gondoljuk, hogy nem így kellene harcolni a terror ellen” – tette hozzá.

“A nemzetbiztonság nem mehet az emberi jogok kárára”

A főbiztos szerint bár a nemzetbiztonság elsődleges fontosságú minden ország számára, annak nem az emberi jogok kárára kellene megvalósulnia.

Egyiptomban az elmúlt hónapban az Iszlám Állam öngyilkos merénylői két keresztény templomot támadtak meg, és 45 ember életét oltották ki. Abdel-Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnök az erőszakcselekmények nyomán három hónapig tartó rendkívüli állapotot hirdetett.