A koszovói kormánykoalíció szétesésének a lehetőségét vélik előrelátni frissen megjelent pristinai elemzések, arra utalva, hogy a Koszovói Demokrata Párt (PDK) és a Koszovói Demokratikus Közösség (LDK) állítólag nem ért egyet a Montenegróval kötött határszerződés ratifikálásával, ezen felül pedig a munkát eddig is akadályozó ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen.
Azem Vlasi elemző szerint a koszovói belpolitikának „jót tenne” egy előrehozott választás, a képviselőház ugyanis szinte működésképtelen, az ellenzék hónapok óta bojkottálja a munkát, korábban pedig könnygázgránátokkal lehetetlenítette el az ülések megtartását. Szerinte két forgatókönyv szerint alakulhatnak az események a közeljövőben, amikor a Montenegróval 2015 augusztusában kötött határszerződés ratifikálása ismét napirendre kerül. Amennyiben sikerül ratifikálni a szerződést, folytatódhat a munka, és végre a többi égető kérdés is napirendre kerül. Valószínűbb azonban, hogy nem lesz meg a kellő többség, és a kérdés előrehozott választásokat eredményez, a ratifikálás pedig az új összetételű törvényhozásra hárul. Az elfogadáshoz kétharmados többségre van szükség.
A Montenegróval kötött határmegállapodásban az ellenzék azt kifogásolja, hogy azzal több mint 8000 hektárnyi föld jutna a szomszédos országnak. A megállapodás parlamenti becikkelyezése azonban nem is csupán a kétoldalú kapcsolatok miatt fontos, ez ugyanis az egyetlen – még fennálló – feltétele annak, hogy az Európai Unió eltörölje a Koszovóval szembeni vízumkényszert.
Belul Beqaj politológus úgy értékelte, hogy az előrehozott választás nem jelente megoldást a fennálló problémákra, így a jelenlegi belpolitikai helyzet helyrehozására kellene valamilyen módot találni.
Az ellenzék eközben bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, a kezdeményezést pedig több olyan képviselő is aláírta, aki a kormánykoalíció pártjaihoz tartozik.
A 120 fős törvényhozásban az Isa Mustafa vezette LDK-nak 33 képviselője van, míg koalíciós partnerének, a PDK-nak 36. A koalíciónak a kisebbségi pártok szavazataival együtt tehát bőven megvan az abszolút többsége, ám ehhez arra van szükség, hogy a kormányzó pártok tagjai bizalmat szavazzanak a kormánynak. A bizalmatlansági indítványról szóló vita a jövő héten kerülhet napirendre.
Koszovóban 2014-ben tartottak parlamenti választást, tehát a kormány mandátuma csak egy év múlva járna le, ám a kormányfő már kijelentette: amennyiben nem sikerül elfogadni a koszovói-montenegrói határmegállapodást, előrehozott választást fog kezdeményezni.
Népszerű tartalom
Partnerünk
NAV honlapján is!
