Az Oroszország által önkényesen bekebelezett Krím félsziget hatóságai idén is megtiltották a gyülekezést a krími tatároknak 1944-es erőszakos kitelepítésük emléknapján, május 18-án – számolt be hétfőn a TSZN ukrán hírtelevízió.
Idén a krími tatárok képviseleti szervezete, a medzslisz arra hívta fel a tatárokat, hogy imádsággal emlékezzenek meg a szovjet totalitárius rendszer áldozataira. Azt kérte az emberektől, hogy május 18-án délben menjenek ki házuk elé az utcára, és hangosan mondjanak imát az áldozatokért.
Ukrajna többi részén viszont számos rendezvénnyel készülnek, hogy emlékeztessenek mindenkit az akkor történtekre, és azok következményeire.
1944. május 18-án kezdődött a krími tatárok tömeges deportálása a félszigetről szovjet Közép-Ázsiába. Néhány hét alatt a náci németekkel folytatott együttműködés vádjával, kollektív büntetésként mintegy kétszázezer tatárt telepítettek ki Sztálin utasítására a Krímből. Sokan közülük már útközben éhen vagy szomjan haltak, a deportálást követő években pedig a kitelepítettek csaknem fele életét vesztette.
A krími tatárok már tavaly sem tarthattak megemlékezést az elcsatolt félszigeten, ezért a szomszédos Herszon megyében helybeli ukránokkal közösen tartották meg nagygyűlésüket.
A kijevi vezetés a félsziget három évvel ezelőtti elcsatolása óta számtalanszor hívta fel a nemzetközi közösség figyelmét arra, hogy Oroszország korlátozza a félszigeten maradt nem orosz nemzetiségűek, köztük főként a krími tatárok és az ukránok szabadságjogait.
„A megszállók embereket tartóztatnak le csak azért, mert saját anyanyelvükön, krími tatár nyelven beszélnek, másképp hisznek Istenben és szabadon akarnak élni saját földjükön. Nehéz elhinni, hogy ilyesmi a földrajzi értelemben vett Európa közepén ma megtörténhet” – emelte ki Petro Porosenko ukrán elnök a tavaly május 18-i, Kijevben tartott megemlékezésen.
Ukrajna az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságához is keresetet nyújtott be Oroszországgal szemben a faji megkülönböztetést tiltó konvenció megsértése miatt. Április közepén hozott határozatában az ENSZ-bíróság – a kérdésben Kijev javára döntve – felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a krími tatárokkal szembeni ellenséges bánásmóddal és a hátrányos megkülönböztetéssel, engedélyezze újra az általa betiltott medzslisz működését a Krímben, továbbá biztosítsa az ukrán nyelv használatát a közoktatásban a bekebelezett félszigeten.
