A japán parlament felsőháza is elfogadta csütörtökön a sok vitát kiváltó, úgynevezett „konspirációs” törvényt, amely a súlyos bűncselekmények esetében már azok tervezését is bünteti; a kormány szerint a jogszabály hozzájárul a terrorizmus megfékezéséhez, az ellenzék pedig kifogásolja, hogy korlátozhatja a polgári szabadságjogokat.
Bírálatokat váltott ki az is, hogy az Abe Sindzó japán miniszterelnök vezette Liberális Demokrata Párt és koalíciós partnere, a Komeito a szokásoktól eltérően úgy vitte keresztül a felsőházon a törvényt, hogy előtte nem fogadtatta el az illetékes felsőházi bizottsággal. A képviselőház már a múlt hónapban megszavazta.
A kormánykoalíció azért sietett vele, mert még a június 18-án véget érő parlamenti ülésszakon akarta elfogadtatni.
Az ellenzék által összeesküvés elleni, “konspirációs törvénynek” nevezett jogszabály büntethetővé teszi a “terrorcsoportok és más szervezett bűncsoportok tagjait” már akkor is, ha csak bizonyos előkészületeket tettek a törvény által meghatározott 277 súlyos bűncselekmény elkövetésére.
Abe azzal indokolta a jogszabály elfogadását, hogy a Tokióban rendezendő 2020-as nyári olimpia előtt az országnak mindent meg kell tennie a terrorizmus megakadályozása érdekében, illetve szükség van rá, hogy ratifikálni lehessen a határokon átnyúló szervezett bűnözés visszaszorításáról szóló, 2000-ben aláírt ENSZ-egyezményt.
Szerda este több százan tüntettek a parlament épülete előtt Abe lemondását követelve, és azt harsogva, hogy a sebtében megszavazott jogszabály alkotmányellenes. A törvény elfogadása ügyvédek, újságírók és civil szervezetek heves ellenállásába ütközött, akik szerint a hatóságok így korlátoztatják a polgári szabadságjogokat, a szólás- és gyülekezésszabadságot, indokolatlanul figyelhetik és büntethetik meg a civil szervezeteket és a szakszervezeteket.
Joseph Cannataci, az ENSZ magánélethez való joggal foglalkozó jelentéstevője is kifogásolta, hogy a jogszabály túl tág alkalmazásával sérülhet a magánélethez való jog és a szólásszabadság Japánban.
