A német külügyminiszter és az osztrák kancellár elutasítja az amerikai törvényhozás Moszkva elleni új szankciós terveit

Élesen bírálta és elutasította egy csütörtökön kiadott közös állásfoglalásban a német külügyminiszter és az osztrák kancellár az amerikai törvényhozás új jogszabálytervezetét az Oroszország ellen az ukrán válságban folytatott tevékenysége miatt kivetett büntetőintézkedések szigorításáról.

Sigmar Gabriel és Christian Kern szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok egységes és határozott fellépése az ukrán válság megoldásáért közös érdek, az viszont elfogadhatatlan, ha „a nemzetközi jogot sértő, területen kívüli hatályú szankciókkal fenyegetnek európai vállalkozásokat, amelyek részt vesznek az európai energiaellátás fejlesztésében”. Az amerikai törvényhozás tervezete „figyelemre méltó nyíltsággal írja le, hogy miről is van szó valójában: a cseppfolyósított amerikai földgáz értékesítéséről és az orosz földgázszállítások kiszorításáról az európai piacról”. A törvénytervezet valódi célja „a munkahelyek biztosítása az amerikai földgáz- és kőolajiparban” – áll a két szociáldemokrata politikus állásfoglalásában.

Hozzátették, hogy a politikai szankciók eszköztárát nem szabad gazdasági érdekek szolgálatába állítani. Az pedig „teljesen új és nagyon negatív minőség volna az európai-amerikai kapcsolatokban, ha büntetésekkel fenyegetnének az amerikai piacon németországi, ausztriai és más európai országokból származó vállalkozásokat, ha részt vesznek vagy finanszíroznak Oroszországgal együttműködésben folytatott projekteket, mint az Északi Áramlat-2” földgázvezeték kiépítése. Ezért „nagyon támogatjuk az amerikai külügyminisztériumnak a tervezet módosítására irányuló törekvéseit” – emelte ki a német külügyminiszter és az osztrák kancellár.

Hangsúlyozták, hogy

„Európa energiaellátása Európa ügye, és nem az Egyesült Államoké”.

Hozzátették: „mi döntjük el, ki és miként szállít nekünk energiát, a nyitottság és a piacgazdasági verseny szabályai alapján”.
Mint írták, nemcsak „rendkívül sajnálatos” , hanem az ukrán válság megoldásáért kifejtett erőfeszítések hatékonyságát tekintve „káros” is lenne, ha az Európai Unió és az Egyesült Államok egysége megbomlana, és olyan, az ügyhöz nem tartozó megfontolások kerülnének előtérbe, mint az Egyesült Államok gazdasági érdekei a földgázexport területén. Német sajtójelentések szerint az amerikai szenátus szerdán nagy többséggel, a 100-ból 97 szenátor támogatásával fogadta el az Oroszország elleni szankciók kiterjesztését előirányzó javaslatot, amely az Észak Áramlat-2 miatt a BASF német vegyipari óriásvállalatot és az OMV osztrák energetikai céget is érintheti.

A javaslatot a képviselőháznak is el kell fogadnia, Donald Trump amerikai elnöknek pedig alá kell írnia. Az új szankciók támogatói szerint a törvényhozás az ügyben létrehozott pártokon átívelő egység révén felülbírálhatja Donald Trumpot, ha élne elnöki vétójával.