Török és orosz katonák szavatolnák a fegyvernyugvást Idlíb tartományban

Jelen állás szerint török és orosz katonák állomásoznak majd az északnyugat-szíriai Idlíb tartományra kiterjedő biztonsági övezetben – jelentette be Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján Ankarában.

A törékeny szíriai fegyvernyugvás betartását szavatoló Törökország, Oroszország és Irán a május 4-ei asztanai tanácskozáson memorandumot írt alá arról, hogy a civil lakosság védelmére biztonsági övezeteket hoz létre. A Bassár el-Aszad elnök kormányerői és a fegyveres ellenzéket alkotó milíciák területei közé ékelt zónákat a felek Idlíb tartományra, a damaszkuszi elővárosra, valamint Aleppó, Latakia, Hama, Homsz, Deraa és el-Kuneitra tartományok egyes térségeire kiterjedően alakítják ki.

Kalin kifejtette: a Törökországgal határos és több mint egymillió lakosú Idlíb tartományban főként török és orosz, Damaszkusz elővárosában orosz és iráni, Deraa térségében pedig jordániai és amerikai katonák biztosítják majd a helyiek védelmét. Hozzátette ugyanakkor, hogy Ankara, Moszkva és Teherán várhatóan a júliusra tervezett asztanai tanácskozáson fogja véglegesíteni a folyamat részleteit.

A tűzszünettel kapcsolatos kérdésekről folytatott asztanai tanácskozások célja, hogy támogassák a konfliktus politikai rendezéséről szóló genfi béketárgyalásokat. A török elnöki szóvivő egyúttal jelezte: egy orosz javaslat értelmében kirgiz és kazah fegyveres erők is érkeznének Szíriába. Kalin rámutatott: egyeztetések folynak arról, hogy az egyes országok pontosan hány katonával és milyen arányban legyenek jelen az arab országban.

A szíriai ellenzék képviselőinek egy része tiltakozott a biztonsági övezetekről szóló május eleji memorandum ellen, és az Egyesült Államok is kétkedően fogadta a kezdeményezést. Mindamellett Ankara és Moszkva ellentétes oldalon áll a konfliktusban, Oroszország az Aszad-rezsimet segíti, Törökország felkelőszervezeteket támogat.
A hat éve zajló szíriai polgárháborúban már több mint 320 ezer ember halt meg, a polgári lakosság több mint fele elhagyta otthonát, és a közel-keleti ország gazdasága és infrastruktúrája is súlyos károkat szenvedett.