Nyíltan beszéltek az alvó ügynökökről

Egyre nagyobb jelentőséget ölt az orosz „illegális hírszerzés”, mert az operatív helyzet a világ sok országában és régiójában egyre „nehezebbé” válik a mai világban – jelentette ki Szergej Narsikin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat(SZRV) igazgatója a TASZSZ állami hírügynökség által kedden közölt interjújában.

Nariskin az SZRV „illegális hírszerzése” megalapításának 95. évfordulója alkalmából nyilatkozott. Az „illegális hírszerzés” az orosz terminológiában az olyan kémek tevékenységét jelöli, akik mély fedésben élnek külföldön, eltitkolva kapcsolatukat az őket hivatalosan kiküldő kormánnyal.

Szavai szerint a cári biztonsági szerveknek nem volt ilyen hivatásos hálózata külföldön, ezért a szovjet titkosszolgálatnak „a nulláról” kellett elkezdenie annak kiépítését. A szolgálatot 1922. június 28-án hozták létre a szovjet-orosz belügyi népbiztosság politikai főosztálya külföldi osztályán.

„Nem minden ország engedheti meg magának, hogy illegális hírszerzése lehessen. Egyes külföldi országok szakszolgálatai felhasználják annak egyes módszereit, de nincs olyan tapasztalatuk és bázisuk, amilyennel mi rendelkezünk” – mondta.

Az orosz kémfőnök hosszas méltatásában a külföldi hírszerzés „aranytartalékának” nevezte az „illegálisokat”, hozzátéve, hogy csak kevesen válnak közismertté közülük, nem ritkán csak a haláluk után.

Nariskin, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, rámutatott, hogy az „illegális” kémhálózat tagjai „jelentős mértékben” hozzájárulnak Oroszország biztonságának szavatolásához.

Nyílt titok, hogy a mai Oroszország politikai és gazdasági életének irányításában meghatározó szerepet játszanak a szakszolgálatok munkatársai. Az elnök, Vlagyimir Putyin a hivatalosan közzétett adatok szerint 1985 és 1990 között az NDK-ban szolgált a szovjet külföldi hírszerzés kötelékében. Ezt követően alezredesi rangban dolgozott a KGB-nél, ahol különböző beosztásokat töltött be a vezető operatív megbízottétól az első osztályvezető-helyetteséig.