Az egészségügy betegségei

Az elmúlt hetekben megrázta és lesújtotta vidékünk közvéleményét két kismama tragikus halála. Az ungvári szülészeten egy ikerlányokkal várandós 28 éves fiatalasszony vesztette életét, ráadásul az orvosok a 33 hetes magzatok életét sem tudták megmenteni. Még fel sem ocsúdtunk az első sokkból, amikor napvilágot látott a hír: a Huszti Járási Kórház szülőosztályán szülés után meghalt egy kétgyermekes kismama. Mindkét esetben felvetődött az orvosi gondatlanság gyanúja. A tragédiák ráerősítettek arra, amit amúgy is sejtettünk, tudtunk az ukrán egészségügy több sebből is vérzik.

nyitóképünk az (egyik) ungvári városi rendelőintézet mosdójában készült.

Az egészségügyi intézményekben, egy-két ritka kivételt leszámítva áldatlan állapotok uralkodnak. Állandósult az eszköz és a gyógyszerhiány, ha töréssel kerülünk kórházba, akkor nemcsak a röntgenhez szükséges röntgenfilm, de a gipszet és a gézt is megvétetik a beteggel. Egy komolyabb műtétnél, a műtős köpenytől kezdve az utolsó infúzióig többnyire a betegnek kell megvásárolnia. Szülésre készülő kismamák például kinyomtatott listát kapnak arról mit kell bevinniük a szülészetre maguknak és a születendő kisbabának. A felsorolásban a folyékony kézmosótól a vízforralón keresztül a gyógyszerekig olyan dolgok szerepelnek, melyek egy nyugati kórházban az alapfelszerelés részét képezik.

A kórházak forráshiánnyal küzdenek, annak ellenére, hogy Ukrajna éves GDP-jének a 4 százalékát költi az egészségügyre. A Világbank egyik friss elemzése rámutat, hogy az Ukrajnához hasonló bevétellel rendelkező országok mind kevesebbet fordítanak a medicinára, ennek ellenére jobb az ellátás színvonala mint itt.

A hitelintézetnél ezt a rossz elosztással, az elavult rendszerrel magyarázzák, nem említik de ide sorolhatnánk a hűtlen kezelést is, hisz az állami pénzek lenyúlásából Ukrajnában versenyt űznek. Nem kétséges, hogy ha minden kopekot rendeltetésszerűen használnák fel nem lenne ilyen rossz helyzetben az egészségügy.
Az állami finanszírozás mellett elmúlt években többkamionnyi külföldi humanitárius segély érkezett országba. Csak Magyarország közvetve vagy közvetetten több százmillió forint értékben segítette az ukrán egészségügyet. A hónap elején az orvosi eszközökből és kórházi berendezésekből álló, több mint 400 ezer euró összértékű egészségügyi adomány lépte át Csapnál a határt. Év elején a magyar kormány húszezer adag vakcinát ajánlott fel kanyaró ellen Kárpátaljának. 2015 júniusában nyolc, 2016 novemberében öt kamionnyi humanitárius segítség érkezett, melynek összértéke meghaladta a 100 millió forintot.

A viszonyok ismeretében felmerül a kérdés, vajon hova kerülnek ezek a felajánlások?

Az eszköz- és gyógyszerhiány mellett tovább ront az egészségügy helyzetén, hogy az ország alacsony színvonalú egyetemein végzett alulképzett orvosok praktizálnak. Persze itt is vannak kivételek. De sokatmondó az a tény, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) gyakornok státusszal rendelkező orvostanhallgatói néhány hete egytől egyig megbuktak egy nemzetközi vizsgán. A szokásos általános orvosi felkészültségi teszt mellett az idén először nemzetközi úgynevezett USMLE (United States Medical Licensing Exam) akkreditáló vizsgát is tettek a jövő orvosai. Az általános felkészültségi tesztet az UNE-s hallgatók 90,4%-a adta le, míg az USMLE-vizsgán senki nem ment át. Csak a miheztartás végett, aki az USA-ban ezt nem teszi le, az egyáltalán nem praktizálhat.

Nem mehetünk el szó nélkül a hálapénz fogalma mellett sem, ami mifelénk nem épp önkéntes alapon működik. A egészségügyi dolgozók – ebbe az orvosokon kívül beletartoznak az ápolók sőt még a takarítók is – viselkedésükkel és hozzáállásukkal gyakorlatilag kikényszerítik a betegektől és a hozzátartozóktól a hálapénzt, aminek egyébként önkéntes alapon kéne működnie. Nem kérdéses, hogy a közszféra többi dolgozójához hasonlóan az egészségügyi dolgozók is alul vannak fizetve. De amikor bizonyos orvosok tarifákat szabnak, bizonyos beavatkozásokhoz az már nincs jól.

Bízzunk abban, hogy igazságos és objektív vizsgálatot követően kiderül, hogy a 21. században miért kellett meghalnia a kismamáknak és a két magzatnak, hogy az orvosok mindent megtettek-e azért, hogy megmentsék az életüket. Sajnos ismerve az ukrán igazságszolgáltatást, nagy valószínűséggel elsikálják ezeket ezek az ügyeket, ahogy ez korábban is történt. Amíg az orvosok büntetőjogi felelősségre vonása nem történik meg, addig nem lesz rend az egészségügyben sem.

Bálint Sándor