Líbiában az összes közvetítési erőfeszítésnek az ENSZ-en és a líbiai felek párbeszédén kell alapulnia – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor hétfőn Moszkvában fogadta Halifa Haftár tábornokot, a Líbia keleti felét ellenőrző Líbiai Nemzeti Hadsereg parancsnokát.
Az orosz diplomácia vezetője sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Líbiában még mindig nem sikerült felszámolni a szélsőséges fenyegetést, az azt célzó lépések ellenére sem. Hangsúlyozta, hogy Moszkva támogatja „a politikai rendezés folyamatainak aktivizálódását” és Líbia „államiságának teljes értékű helyreállítását”.
Kiemelte annak fontosságát, hogy a megoldásról maguk a líbiaiak állapodjanak meg. Méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Haftár és Fájez esz-Szarrádzs, a nemzetközileg elismert líbiai nemzeti egységkormány miniszterelnöke tett a 2015-ben a marokkói Szhirátban elért egyezmény végrehajtása érdekében és támogatásáról biztosította a további hasonló megállapodásokat.
Lavrov elmondta, hogy az ENSZ-főtitkár frissen kinevezett líbiai különmegbízottja hamarosan Moszkvába látogat.
Haftár tábornok, aki korábban is megfordult már Moszkvában, kifejezte készségét az Oroszországgal való kapcsolatok sokoldalú fejlesztésétre, külön kifejezve igényét a katonai támogatás iránt. Szavai szerint a Líbiai Nemzeti Hadsereg az ország teljes visszafoglalásáig folytatja a harcot a terroristák ellen. Mint mondta, ezt legkevesebb 90 százalékban sikerült teljesíteni. Rámutatott, hogy az irányítása alatt álló haderő Bengázi mellett olajlelőhelyeket és -kikötőket vont az ellenőrzése alá.
Haftár „elfogadhatatlannak” nevezte a Líbián keresztül Európába irányuló illegális migrációt, de hangsúlyozta, hogy egy 4 ezer kilométeres szélességű terület ellenőrzéséhez felszerelésre lenne szükség.
Líbia mély káoszba süllyedt Moammer Kadhafi diktátor hatalmának 2011-ben történt megdöntése után. A kialakult hatalmi és biztonsági vákuum betöltésére fegyveres harc kezdődött a rivális milíciák között, megjelentek az Iszlám Állam és az al-Kaidával szövetséges szervezetek. 2014 óta az országban két kormány és két parlament működik – az egyik a nyugati, a másik a keleti régiókban.
Az ENSZ közvetítésével 2015 decemberében megállapodás született az elnöki tanács és az egységkormány létrehozásáról. A nemzeti egységkormányt a nemzetközi közösség elismeri, jóllehet nincs ellenőrzése az ország teljes területe fölött. Líbia keleti felének legnagyobb részét a tobruki központú parlamentre támaszkodó, Haftár tábornokhoz köthető vezetés tartja hatalmában.
Haftár és Szarrádzs július 25-i párizsi talákozóján megállapodás született a tűzszünetről, valamint arról, hogy az észak-afrikai országban választásokat fognak kiírni. Moszkva mindkét líbiai féllel kapcsolatban áll.
