Az Európai Bizottság kedden úgy döntött, hogy újabb lépést tesz Lengyelországgal szemben az európai uniós kötelezettségszegési eljárásban, vagyis indokolással ellátott véleményt küld Varsónak a bíróságok szervezetéről szóló lengyel törvénnyel kapcsolatban – jelentette be az uniós végrehajtó testület.
Indoklásában a brüsszeli bizottság aláhúzta, hogy fenntartja álláspontját, amely szerint a lengyel törvény nem egyeztethető össze az uniós joggal, azáltal ugyanis, hogy eltérő nyugdíjkorhatárt vezet be a bíráknál – is – a nők (60 év) és a férfiak (65 év) számára, nemi hovatartozás alapján megkülönböztet, az pedig jogi aggályokat vet fel, hogy az igazságügyi miniszter mérlegelési jogkört kap a nyugdíjkorhatárt elért bírák megbízatásának meghosszabbítására, továbbá a bíróságok adminisztratív felügyeletével megbízott elnökeinek felmentésére és kinevezésére.
A bizottság véleménye szerint ezek a rendelkezések aláássák a lengyel bíróságok függetlenségét, megsértve az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó bekezdéseit, ugyanis az új szabályok lehetőséget adnak az igazságügyi miniszter számára, hogy befolyást gyakoroljon az egyes bírákra, amikor azok az uniós jog alkalmazását érintő ügyekben járnak el.
A Európai Bizottság ezért döntött úgy, hogy áttér a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára. A lengyel hatóságoknak egy hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek révén a törvény megfelel az indokolással ellátott véleménynek. Amennyiben a lengyel hatóságok nem hoznak megfelelő intézkedéseket, a bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet.
Az uniós biztosok testülete július végén határozott arról, hogy amint hatályba lép a lengyel bíróságok szervezetéről szóló törvény, megindítja a kötelezettségszegési eljárást. A törvény július 28-i hatálybalépése után a bizottság – az eljárás első lépéseként – felszólítólevelet küldött Varsónak, amelyben hivatalosan ismertette jogi aggályait.
A brüsszeli tájékoztatás szerint a kötelezettségszegési eljárás nem érinti a bizottság által 2016 januárjában indított, folyamatban lévő jogállamisági párbeszédet. A bizottság július végén kiegészítő – harmadik – jogállamisági ajánlást adott ki, amely több más kérdés mellett az említett törvényre vonatkozott.
A jogállamiság elve az Európai Unió alapjait képező közös értékek egyike, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke rögzít. A szerződések értelmében az Európai Bizottság az Európai Parlamenttel és az uniós tanáccsal együtt felelős annak biztosításáért, hogy az uniós jogot, értékeket és elveket, köztük a jogállamiságot a tagállamok tiszteletben tartsák.
