Alkotmányjogász: szabálytalanságok történhettek az oktatási törvény elfogadásakor

Az új oktatási törvény elfogadásakor az ukrán parlament alapvetően sértette meg a jogalkotás szabályait, a szavazás nem is a konkrét normaszövegről, hanem a képviselők hazafiasságának „szintjéről” szólt – jelentette ki Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap szombaton megjelent számában nyilatkozva.

A szakértő az oktatási törvény kapcsán várható fejleményekről szólva elmondta: az ukrán parlament házrendje szerint a képviselői apparátusnak öt munkanap áll rendelkezésére, hogy a házelnök aláírásával ellátva átadja azt az államfőnek aláírásra. Az elnöknek a kézhezvétel után 14 nap áll rendelkezésére vizsgálódásra, mérlegelésre, aminek lejártával alá kell írnia a jogszabályt, ami az ukrán törvények szerint annak kihirdetését is jelenti, vagy indokolt észrevételeivel és javaslataival vissza kell küldenie a Legfelsőbb Tanácsnak – tette hozzá.

Tóth Mihály emlékeztetett arra, hogy e területen már hagyománnyá vált a vázolt előírások laza kezelése. Számtalan esetben nem tartották be ezeket a szabályokat – mutatott rá. Az ukrán törvényalkotásban tapasztalható következetlenség példájaként felidézte, hogy 2014 tavaszán a nyelvtörvényt hatályon kívül helyező jogszabályt a Legfelsőbb Tanács ugyan megszavazta, de a további sorsáról nincs hivatalos információ. Amennyiben nem írja alá a törvényt az államfő, újra kell tárgyalnia a Legfelsőbb Tanácsnak

A szakértő kifejtette: az oktatási törvény a kihirdetése napjától lép hatályba, de egyes rendelkezései az átmeneti és záró hivatkozásaiban foglaltak szerinti időrendben emelkednek jogerőre. Például a kárpátaljai magyarok számára érdekes 7. cikkelynek a kisebbségek nyelvén történő oktatásra vonatkozó részeit három év alatt fokozatosan kell bevezetni – jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, hogy mi történik, ha az államfő nem írja alá a törvényt, és az érvényes szabályoknak megfelelően visszaküldi a parlamentnek, Tóth Mihály elmondta:

ebben az esetben a Legfelsőbb Tanács köteles azt újratárgyalni, és vagy elfogadni az államelnök észrevételeinek, javaslatainak megfelelően, vagy kétharmados többséggel megerősíteni az eredeti normaszöveget, illetve bármilyen egyéb normaszöveget elfogadni.

Alapvetően megsértették a jogalkotás vonatkozó szabályait a hetedik cikkely elfogadásakor a jogász szerint

Az oktatási törvény elfogadásakor észlelt szabálytalanságokról szólva a jogász leszögezte, hogy véleménye szerint a törvény 7. cikkelyének elfogadásakor alapvetően sértették meg a jogalkotás vonatkozó szabályait, amelyek szerint kizárólag a megfelelő formában és az elfogadást napokkal megelőzően a képviselőknek írásban tudomására hozott normatív szövegtervezetekről szabad csak dönteni a parlamenti végszavazásoknál. Az adott esetben – érvelt – az ülés szünetében sebtében elkészített, addig senki számára nem ismert, a szószékről felolvasott, illetve korlátozott számban papiroson kiosztott szöveg tartalmáról szavaztak a honatyák. Úgy vélte, magában ez a tény elégséges volna az államelnöki vétóhoz, ha ehhez lenne politikai szándék, vagy törvényerőre emelkedése esetén kifogásolt rendelkezésének alkotmánybíróság általi hatálytalanításához, amennyiben Ukrajna jogállam volna.

“Meglátásom szerint esetünkben a szavazás nem is a konkrét normaszövegről, hanem a képviselők hazafiasságának “szintjéről” szólt”

– hangsúlyozta. Sajnos, be kell látnunk, több oknál fogva Ukrajnában a helyzet úgy alakult, hogy az államnyelv kizárólagosságának kérdése a társadalom meghatározó része (akikre a regnáló hatalom alapvetően támaszkodik) számára egyszerre jelent kulturális, presztízs- és állambiztonsági kérdést is – fejtette ki Tóth Mihály.