Putyin miatt összeveszett a horvát elnök és a kormányfő

Vita alakult ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő és Kolinda Grabar-Kitarovic államfő között az elnök közelgő hivatalos moszkvai útja miatt – írta a Jutarnji List című horvát napilap.

Az újság szerint egyre világosabbá válik, hogy a kormányfő mindent megtesz annak érdekében, hogy az államfő oroszországi látogatása ne legyen sikeres. Hat nappal a horvát államfő oroszországi útja előtt – amelyet maga Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentett be október 3-án Moszkvában –, a horvát kormányfő nem engedélyezte, hogy kabinetje kulcsfontosságú miniszterei csatlakozzanak az elnöki delegációhoz. Így Horvátországban marad Marija Pejcinovic Buric külügyminiszter és Martina Dalic gazdasági miniszter is, jóllehet főleg gazdasági témákról folynak a tárgyalások – írta a lap, amely szerint államtitkárok helyettesítik majd a minisztereket. Plenkovic ráadásul elhalasztotta a zágrábi orosz nagykövetség épületének átadását is, ami árnyékot vethet a régóta várt horvát-orosz találkozóra.
Horvátországnak az orosz állam biztosított külképviseletet Moszkvában, ezért Zágrábnak ugyanígy kellene eljárnia. Davor Ivo Stier volt külügyminiszter még májusban Moszkvában megígérte Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, hogy ez a legrövidebb időn belül megtörténik. Az épületet nem sokkal később ki is választották, és az illetékes intézmények jóváhagyták az ingatlan átadását, de néhány nappal ezelőtt a külügyminisztérium ezt felülbírálta, és úgy ítélte meg, hogy az épület túl sokba kerülne.
Stier előtt hat évig nem járt horvát külügyminiszter Moszkvában, és Horvátországnak ezt megelőzően két és fél évig nem volt nagykövete Oroszországban. A lap szerint Kolinda Grabar-Kitarovic és Vlagyimir Putyin találkozása jó alkalom lett volna arra, hogy a két ország diplomáciai kapcsolata rendeződjön. Zágráb és Moszkva között ugyanis fagyos volt a viszony az elmúlt időszakban.
A lap emlékeztetett arra, hogy Andrej Plenkovic tavalyi megválasztása után egyik első útja Ukrajnába vezetett, ahol a többi között arról beszélt, hogy Horvátország segíteni fogja Ukrajna „békés reintegrációját”, Krímet pedig megszállt területként említette. Erre orosz politikusok hevesen reagáltak. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban a horvát sajtónak úgy nyilatkozott: a béke még a 21. század második évtizedében sem magától értetődő Európában, mert a Krím félsziget törvénytelen elcsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus alapjaiban megkérdőjelezi a békét és a stabilitást az öreg kontinensen.