Az ukrán oktatási miniszter a NATO-tagországok nagykövetei előtt kijelentette: az új oktatási törvény nem szűkíti, hanem éppen ellenkezőleg, szélesíti a nemzeti kisebbségek jogait és lehetőségeit.
Lilija Hrinyevics Brüsszelben mondta ezt. Az ukrán portálok tudósításai sietnek hozzátenni, a fórumon jelen volt Magyarország képviselője is. A miniszter nyomatékosította, az új törvény nyelvhasználati rendelkezéseit ugyan másként ítélik meg egyes országok, s itt elsősorban Magyarországra gondolt, de annak végrehajtására Kijev szempontjából nemzetbiztonsági célokból is szükség van.
Újra elmondta, amit rendre hangoztat, hogy ő és az ország többi vezetője is egészen másként látják a helyzetet, mint a magyar fél.
Szerinte a törvény éppen hogy bővíti a kisebbségek jogait, éspedig a későbbi oktatási intézmények választása terén és az alkotmányos jogok vonatkozásában is. Kijev azt szeretné mindenkinek bemagyarázni, hogy az ukrán nyelv elsajátítása elsősorban a kisebbségek érdeke, hogy integrálódni tudjanak a többségi ukrán társadalomba, de azt nem veszik, vagyis nem akarják észrevenni, hogy ez erőszakos asszimiláció, nem pedig egészséges folyamat.
Hrinyevics olyanokat is mondott a NATO-tagországok képviselőinek, hogy
Ukrajna területi egységét veszélyezteti az a tény, hogy Kárpátalján vannak olyan területek, ahol egyáltalán nem értik és nem beszélik az ukránt.
A Krími és a donbászi példával hozakodott elő, az ott történteket komoly tanulságnak nevezte, amit még egyszer nem engedhetnek meg. Kifejtette, a Krím félszigeten és a kelet-ukrajnai részeken alig-alig volt ukrán iskola, mindenki oroszul beszélt, és lám, mi lett a vége.
A miniszter azzal zárta mondandóját, hogy elérkezett az a történelmi idő, hogy Ukrajnának az államnyelv elsajátításával be kell olvasztani a többségi társadalomba a kisebbségek tagjait!
Mint azt már megírtuk, a Velencei Bizottság december elején tárgyalja az ukrán oktatási törvényt, s állásfoglalását leghamarabb december 11-én hozhatja nyilvánosságra.
