Az elmúlt időszak a nemzetegyesítésről szólt, a következő évek pedig a nemzetépítésről fognak szólni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVI. plenáris ülésén, Budapesten, a Várkert Bazárban. A Jobbik továbbra is kiáll a határon túli magyarok szavazati joga mellett – jelentette ki Vona Gábor, a nemzeti ellenzéki párt vezetője.
A kormányfő felidézte közelmúltbeli kolozsvári szavait, miszerint „a Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják”. „Nem egyszerűen meg kell védeni a jogainkat és közösségeinket, hanem hozzá kell járulnunk a Kárpát-medence jövőjéről szóló gondolatokhoz, elképzelésekhez, tervekhez a saját magyar logikánk, észjárásunk és érdekeink szerint” – mondta, hozzátéve: meggyőződése, hogy a Kárpát-medence jövőjét a magyar nemzetrészek összekapcsolásával „jelentős mértékben képesek leszünk befolyásolni”.
Kitért az új ukrán oktatási törvényre, amelyről közölte:
a magyar kormány nem fog kihátrálni abból az álláspontból, amely szerint a kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni.
Azt kérik, hogy ezt az ukrán fél is lássa be, ha ugyanis nem fogadja el az alapvető normákat, akkor a Kijev és az EU közötti együttműködésnek más lesz a minősége – jelezte.
A kormányfő beszédében örömét fejezte ki amiatt, hogy konszenzus jött létre olyan fontos kérdésekben, mint a külhoni magyarok állampolgársága, szavazati joga és autonómiatörekvései. Megjegyezte ugyanakkor, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról kialakult konszenzuson ugyanis most „hajszálrepedés” keletkezett. Ezzel kapcsolatban a jelenlegi választási rendszert erkölcsileg helyesnek és igazságosnak nevezte. A miniszterelnök arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson.
Vona Gábor, a Jobbik elnökeként tízperces felszólalási lehetőséget kapott a rendezvényen, melyet határokon átívelő ünnepnek, és a határon túli magyarság szempontjából nagyon fontos eseménynek nevezett. A Jobbik elnöke a Máért-et követő sajtótájékoztatóján elmondta:
beszédében nemcsak a pozitívumokról és sikerekről tett említést, hanem javaslatokat is megfogalmazott.
Leszögezte: a Jobbik Magyarország legerősebb ellenzéki pártjaként kormányon sem kívánja megszüntetni, semmissé tenni azokat az eredményeket, amiket a kormány az utóbbi években nemzetpolitika terén elért, így a leghatározottabban visszautasítják Gyurcsány Ferenc javaslatát is, mely a határon túli magyarok szavazati jogának visszavonását célozza.
Az ellenzéki párt megőrizné a támogatáspolitikát és a gazdaságpolitikai fejlesztéseket is, de nem pártpolitikai alapon osztaná szét a forrásokat.
Vona kritikát fogalmazott meg azonban az önrendelkezési törekvéseket érintő kérdésekben: minden évben elhangzik, hogy mindannyian támogatják az ilyen jellegű kezdeményezéseket, végül azonban a négy fal között marad ez a vélemény, a világ nem tud meg róla semmit. Emlékeztetett: Orbán a kétoldalú tárgyalásokon rendre elkerüli a kérdés felvetését, holott ez egy európai vívmány, amit a Jobbik kormányon is támogatni fog, és a nemzetközi fórumokon is foglalkozni fog a határon túli magyar közösségek önrendelkezésével.
A politikus a felszólalásában a béruniós kezdeményezésről is szólt ejtett, mivel ez az eszköz lehet megfelelő arra, hogy hosszú távon megállítsa az elvándorlást a térségből. Az értekezleten minden párt és szervezet egyetértett abban, hogy támogatja a Minority Safepacket, így természetesen a Jobbik is. (Utóbbi kezdeményezés célja, hogy az Európai Unió aktívan bekapcsolódjon az európai kisebbségek részvételének javításába, illetve a regionális vagy kisebbségi nyelvekről szóló párbeszédbe.)
Vona az ukrán helyzet kiszámíthatatlansága miatt ismét felvetette, hogy az éves Máért-ülés mellett egy sokkal gyakrabban megtartott értekezletre is szükség volna, hogy a magyar politika mindig egységesen, határozottan tudjon reagálni. Elárulta: úgy tűnt, hogy erre a többi fél részéről is szándék mutatkozik.
A Jobbik elnöke végül elmondta: a nemzetpolitikát nem szabad összekeverni a pártpolitikával, Budapestnek ugyanis az a dolga, hogy segítse a határon túl élő magyarokat, nem pedig az, hogy a kormány pártérdekek alapján szóljon bele az ottani szervezetek működésébe.
