Mosakszik a lengyel külügy a függetlenség napi menet miatt

Alaptalan, hogy a hétvégi varsói függetlenség napi menetet az ott csupán esetlegesen megjelent rasszista elemekkel azonosítsák – hangsúlyozta hétfői közleményében a lengyel külügyi tárca, aláhúzva azt is, hogy a lengyel hatóságok határozottan elutasítják a rasszista eszméken alapuló nézeteket.

Andrzej Duda elnök hétfői beszédében óvott attól, hogy összetévesszék a hazafiságot a nacionalizmussal, Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó konzervatív párt elnöke lehetséges provokációról beszélt.

A közlemény azután jelent meg, hogy az izraeli külügyi szóvivő vasárnap „veszélyes, a szélsőséges és rasszista elemek által szervezett” akciónak minősítette szombaton a lengyel fővárosban mintegy 60 ezer ember részvételével megtartott függetlenség napi rendezvényt.

Az izraeli diplomata reményét fejezte ki, hogy a lengyel hatóságok intézkednek majd a szervezők ellen. „A történelem arra tanít, hogy a fajgyűlölet ilyen megnyilvánulásaira azonnal és határozott módon reagálni kell” – mondta Emmanuel Nahson.

A lengyel külügyi tárca hétfői nyilatkozatában leszögezte: november 11-én a hagyományos függetlenség napi menetet tartották Varsóban, ennek résztvevői „békésen kinyilváníthatták hazafias érzelmeiket”. „A menet a különféle nézeteket valló, de a közös értékek – a szabadság és a független haza iránti hűség – mentén egységet vállaló lengyelek nagy ünnepe volt” – áll a közleményben.

A tárca úgy értékeli, hogy „alaptalan az esemény domináló elemévé nyilvánítani azt, ami ott kizárólag esetlegesen jelent meg”.

Varsóban szombaton különféle irányultságú tömörülések összesen 12 menetet tartottak az állami ünnep, a függetlenség napja alkalmából, annak emlékére, hogy Lengyelország az első világháború végén, 1918 novemberében, 123 éves felosztottság után visszanyerte függetlenségét.

A felvonulások közül a legnagyobbat, a 2010 óta az úgynevezett nemzeti körök, többek között a parlamenten kívüli, jobboldali Nemzeti Radikális Tábor (ONR) által szervezett úgynevezett függetlenség menetét, politikai hovatartozástól függetlenül, a társadalom szélesebb rétegei – futballszurkolók, egyetemisták, családok és idősebb emberek egyaránt – magukénak tekintik. Az idei, Mi Istent akarjuk! címmel szervezett meneten túlnyomóan hazafias jelszavakat skandáltak; a kommunista- és náciellenes transzparensek mellett egyesek az „Európa vagy fehér lesz vagy néptelen”, valamint a „Testvérnemzetek fehér Európája” jelszó alatt vonultak.

Ebben a vonatkozásban a külügyi közlemény aláhúzza azt is, hogy Varsó „határozottan elutasítja a rasszista, az antiszemita és az idegengyűlölő eszméken alapuló nézeteket”. A dokumentumban felidézik, hogy október végén a tárca vezetői határozottan elutasították az egyik függetlenség napi rendezvényre készülő Richard B. Spencernek, az Egyesült Államok egyik leghírhedtebb fajvédőjének beutazását. Spencert 2014 októberében Magyarországról utasították ki, és három évig nem léphetett be egyetlen schengeni állam területére sem.

Hétfő délután Andrzej Duda elnök dél-lengyelországi látogatásakor mondott beszédében elutasította, hogy egyenlőségjegyet tegyenek a hazafiság és a nacionalizmus között, és hangsúlyozta: Lengyelországban elutasítják az idegengyűlöletet, a beteges nacionalizmust, az antiszemitizmust.

„Fájlalom, hogy a felelőtlen személyek által hozott transzparensek megzavarták azok örömét, akik Varsóban a függetlenséget ünnepelték” – jelentette ki.

Egyúttal igazságtalannak minősítette, hogy sok külföldi médiaközlemény „nácikként akarja feltüntetni” a függetlenség menetének összes résztvevőjét. „Lengyelországban az emberek tökéletesen tudják, mit jelent a nácizmus, mit jelent a gyűlölet, emberek legyilkolása azért, mert az egyik, nem pedig egy másik nemzetből származnak” – hangsúlyozta, rámutatva Lengyelország második világháborús tapasztalatára, amelynek, mint mondta, az emberiség történetében soha többé nem szabad megismétlődnie.

Az ügyre hétfő este a lengyel közszolgálati hírtelevíziónak (TVP Info) adott interjúban Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke is kitért, leszögezve: a meneten „rendkívül sajnálatos incidensek” történtek, ez viszont – amint mondta – „a legmarginálisabb margó” volt. Nagyon valószínűnek mondta, hogy provokáció történt. Aláhúzta: a lengyel nemzet nem etnikus, hanem kulturális és sorsközösségként határozza meg magát, a lengyel hagyománynak semmi köze az antiszemitizmushoz, a rasszizmushoz, az idegengyűlelethez.

A függetlenség menetén felbukkanó rasszista jelszavak kapcsán Patryk Jaki lengyel igazságügyi miniszterhelyettes sem zárta ki a provokáció lehetőségét, és büntetőjogi következmények lehetséges levonásáról beszélt.

A legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke, Grzegorz Schetyna hétfői sajtóértekezletén „a gyűlölet, az agresszió, az idegengyűlölet, sőt a nácizmus” megnyilvánulásairól beszélt, amelyekért a PiS politikáját tette felelőssé, követelve, hogy a kormánypárt – amely egyébként Krakkóban tartotta saját ünnepi rendezvényeit – „keményen határolódjon el” ezektől.