Mint csepp a tengerben, úgy mutatja be Ukrajna egészét az a jelenség, az a hozzáállás, amit a fenyőfákkal művelnek a karácsonyi-újévi ünnepek idején.
A világhálót, a közösségi médiát bejárták a képek, melyeken azt látni, hogy a kárpátaljai városok piacain csak úgy otthagyták az eladatlan karácsonyfákat. Szilveszter estéjén bárki szabadon vihetett volna haza fenyőt, ugyanis a piacok környékei tele voltak vele. Az előző napokon, de még csak órákkal a „zárás” előtt viszont még nagyon sokat kértek értük az árusok.
Nyugodtan, mármint veszteség nélkül hátra lehetett hagyni ezeket a szerencsétlenül járt fákat, mert azokat garantáltan engedély nélkül, azaz törvényellenesen, pénz nélkül szerezték be, illegális irtásokból származhatott, ugyanis csupán néhány fenyőn lehetett felfedezni az erdészetek hivatalos jelzését.
Ahogyan illegálisan árulták a fák zömét, ugyanolyan szürkegazdaság jellemez itt minden más területet is. Következmények nélküli lopás borít be itt mindent.
Egyesek ingyen jutnak a közvagyonhoz, mert ugyebár a fa is annak minősíthető végső soron, s az eleve törvénytelenül megszerzett javakért van arcuk súlyos pénzeket kérni. Ez a jelenség az élet sok más területén is jellemző.
Szabadrablás mindez, akárhogyan is nézzük. És ezt megfejeli a következmények nélkül maradó pazarlás. Másutt, értelmesebb országokban védik és óvják a természetet, a kincsnek számító erdőket, nálunk pusztítják. Hasztalan folyik az erdőirtás, aminek már most is tapasztalni a súlyos következményeit, de a későbbiekben még inkább megérezhetjük ezt a saját bőrünkön…
És mi történik az illegális fakereskedőkkel, azokkal, akik csak úgy, ott hagyják az egészet? Semmi. Nem is érdekli a hatóságokat, kisebb gondjuk nagyobb annál, hogy odafigyelnének a „fenyőgyilkosokra”. Éppen úgy, mint más dologban. A tavalyi év leghangosabb leszámolásaiból, gyilkosságaiból hány esetben került kézre az elkövető és a megrendelő. Letudják az egészet azzal, hogy Moszkva keze van a háttérben. Nyilván az ellenségképre való mutogatás a legegyszerűbb. És működik. Jegyezzük meg, ez utóbbi nemcsak ukrán találmány, Magyarországon is igen nagy sikerrel bevett gyakorlat…
Már a szovjet birodalom szétesése óta tart ez a gyakorlat. A következmények nélküliség, a szabadrablás, a kettős mérce, a komaság rendszere, a mindent átszövő korrupció. Az az érzésem, ha nem így lenne, szétesne ez az ország. Mintha csak ezek a barbár dolgok tartanak még egybe.
Ukrajna saját maga alatt vágja a fát, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Előbb-utóbb azonban csak ledől az a bizonyos fa, s ha a vágói nem vigyáznak eléggé, maga alá temeti őket…
Nemes István
