Megtámadja az alkotmánybíróságon Carles Puigdemont, leváltott katalán elnök újbóli elnökjelöltségét a spanyol kormány, annak ellenére, hogy legfőbb tanácsadó testülete, az államtanács nem ért egyet ezzel a lépéssel – jelentette be Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes a kormány pénteki ülését követően Madridban.
A politikus szerint „elegendő jogi érvvel” rendelkeznek ahhoz, hogy az alkotmánybírósághoz forduljanak. „Kötelességünk a törvényesség, a demokrácia és az alkotmány védelme” – fogalmazott a kormányfő-helyettes, hozzátéve, hogy ennek érdekében minden törvényes eszközt fel kell használniuk. Soraya Sáenz de Santamaría érvelése szerint Carles Puigdemont nincs abban a helyzetben, hogy elnökjelölt legyen, mivel körözés és letartóztatási parancs van érvényben vele szemben súlyos, a demokrácia és az állami intézmények elleni bűncselekmények miatt, ami ezt kizárja. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánynak ilyen esetekben mindig ki kell kérnie az államtanács véleményét, de nem kötelező azt figyelembe vennie. Újságírói kérdésre elmondta: ha az alkotmánybíróság befogadja a kormány beadványát, azzal automatikusan fel is függeszti az elnökválasztási folyamatot. Az államtanács, amelynek tagjai közt volt alkotmánybírák, igazságügyi miniszterek, jogtudósok vannak, állásfoglalásában egyetértett a kabinettel abban, hogy a jelölt „alkotmányos kötelessége” személyesen megjelenni az elnökválasztáson a katalán parlamentben, mert ez „érvényességi követelmény”. Véleménye szerint viszont nincs alapja annak, hogy a kormány most az alkotmánybírósághoz forduljon, mert egy feltételezésből indul ki, miszerint Puigdemont nem lesz ott a választáson személyesen. A tanácsnak különbséget kell tenni a valószínűség és a bizonyosság között – érvelt jelentésében a testület.
Roger Torrent, a katalán parlament elnöke a miniszterelnök-helyettes bejelentésére reagálva hangsúlyozta: a volt elnök minden törvényi követelménynek megfelel ahhoz, hogy jelölt legyen. A kormány lépését a képviselők, az állampolgárok és a parlamentáris demokrácia elleni támadásnak minősítette, amelynek véleménye szerint nincs jogi alapja. A házelnök továbbra is fenntartja, hogy a katalán törvényhozás január 30-án megkezdi az elnökválasztási folyamatot, amelynek jelöltje Carles Puigdemont.
Továbbra sincs döntés arról, hogy a Brüsszelben lévő jelölt programbeszédét miként ismerik majd meg a képviselők, és hogyan zajlik majd vita arról.
A volt katalán elnök ellen – ahogy a leváltott katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségének tagjaival szemben is – a spanyol legfőbb ügyész kezdeményezett eljárást lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt arra hivatkozva, hogy döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én.
- Kit lehet mozgósítani az elítéltek közül?
- ISW: Előrenyomultak az ukrán csapatok a kurszki régióban
- Zelenszkij személyesen próbál intézkedni az amerikai béketerv kapcsán – Sok minden forog kockán
- A Cseh Köztársaság meghosszabbította az ukránok ideiglenes védelmét, de pontosítással
- Jermak telefonon egyeztetett Trump ukrajnai különmegbízottjával
- Orosz légitámadás ölt meg három embert Ukrajnában
- Moszkva szerint heteken belül találkozhat Donald Trump és Vlagyimir Putyin
- Ismét rendkívüli áramszünetek vannak több ukrán régióban
- Zelenszkij szerint Trumpnak még nincs terve arról, hogyan kéne lezárni a háborút
- „Nem az oroszok, hanem az ukránok pakoltak fel magyarokat halállistákra” + videó
- További háborús hírek