Az ukrán hatóságok szürreális gyorsasággal kerítették elő a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári központi irodája ellen múlt héten elkövetett pokolgépes támadás feltételezett elkövetőit.
Valahol ez borítékolható is volt, ám hogy egy hét sem telik el és kattant a bilincs, két nappal később pedig kettejüket már előzetes letartóztatásba is helyezik Ungváron. Valljuk meg őszintén, nem ehhez vagyunk szokva. Ráadásul mindezt úgy tálalják, hogy örömujjongást és hálálkodó szavakat várnak el a kárpátaljai magyar közösségtől az operativitásért. Igazából, akkor érdemelték volna ki a piros pontot, ha megakadályozzák a terrorcselekményre átminősített robbantást.
Szokták mondani, fejétől bűzlik a hal. Az ukrán hatóságok négy év alatt sem tudták felderíteni – a mai napig csak találgatások vannak – ki lövöldözött és gyilkolt meg több tucat tüntetőt és rendőrt a 2014-es Majdan-téri forradalom legvéresebb napján. A megoldatlan ügyek közé sorolhatjuk a Pavel Seremet Kijevben élő, orosz állampolgárságú újságíró megölését, de számos hasonló esetben nem tudott kézzelfogható eredményt felmutatni a nyomozóhatóság. Ezzel szemben – nem lebecsülendő a KMKSZ székház elleni támadásokat – az ungvári cselekmények elkövetőit rövid idő alatt elfogták. Most vagy ennyire fontosak vagyunk Kijev számára, vagy szimplán csak ráverték ezekre az emberekre a balhét.
Sajnos több árulkodó jel is az utóbbi hipotézist erősíti.
Már az első gyújtogatás sztorija is erősen sántított, a lengyel radikálisokkal. Gondoljunk csak a napjainkban sem ismeretlen szállóigére: „Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát”, vagy említhetnénk az egyre romló ukrán-lengyel viszonyt, amely erős kétségeket ébreszt bennem ezzel a verzióval kapcsolatban. Aztán most, mint bűvész a nyulat, úgy húzták elő a kalapból a pokolgépes támadás feltételezett elkövetőit. A három derék ukrán állampolgár, közülük két ATO veterán, a titkosszolgálat feltételezése szerint pénzért követte el a robbantást.
Minden bűncselekmény esetében fontos az elkövetők kézre kerítése, de az ilyen esetekben a leglényegesebb a felbujtó és a motiváció felderítése.
Azzal, hogy rács mögé kerülnek a végrehajtók, nem kerül pont az ügy végére. A krimikből és a hollywoodi szuperprodukciókból tudjuk, hogy a merénylő és a felbujtó csak nagyon ritka esetben találkozik egymással. Vagyis, ha mégis ők követték el a cselekményt, nem valószínű, hogy kiderül, kik bérelték fel őket és miért. Természetesen gyorsan erre is van egy történet: Hennagyij Moszkal Kárpátalja kormányzója, hétfőn jelentette be, hogy a Dnyeszter menti köztársaság lakosa a két támadás felbujtója.
Moszkal szerint a felbujtó orosz titkosszolgálati megbízást teljesített.
A bűncselekmény elkövetése után azonnal hazamenekült. A terület jogállásából adódóan ez a személy elérhetetlen az ukrán rendvédelmi és bírósági szervek számára. Reméljük, hamarosan kiderül az igazság, ugyanis számunkra nem az okozat, sokkal inkább az ok a lényeges. És nem lenyomozhatatlan hipotézisekre vagyunk kíváncsiak!
Bálint Sándor
