London évtizedekre leépítette Oroszország hírszerzési kapacitását

A brit külügyminiszter szerint „nagyon kevés kétség fűződik ahhoz”, hogy a délnyugat-angliai Salisbury városában orosz fejlesztésű idegméreggel elkövetett múlt heti gyilkossági kísérletért Oroszországot terheli a felelősség.
,
Boris Johnson a BBC televíziónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette: az eddigi nemzetközi reakciókból megítélhetően nem sokan kétlik, hogy az elkövetők szándékoltan a Novicsok nevű, katonai célokra is használható minőségű idegméreg-hatóanyagot használták Szergej Szkripal, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese, a brit külső hírszerzés (MI6) volt ügynöke és lánya, Julija Szkripal ellen.

Johnson szerint Szkripalt Moszkvában dezertőrnek tartják, és a mérgezéses támadás „az orosz államra jellemző” büntetőcselekedet,amelyet az egész világon „undorral” fogadtak. Szkripalt és lányát válságos állapotban kezelik Salisbury városában.

Arra a kérdésre, hogy milyen közvetlen bizonyítékok támasztják alá Oroszország felelősségét, a brit külügyminiszter azt mondta: Szkripalt „az orosz állam már korábban kinézte magának bosszúállás és megtorlás célpontjaként”, és Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrégiben személyesen és nyilvánosan jelentette ki, hogy „az ilyen emberek megérdemlik, hogy a torkukon akadjon a júdáspénz”.

Hozzátette: az is bizonyítja Moszkva felelősségét, hogy

a felhasznált idegméreg-hatóanyagot csak Oroszországban fejlesztették ki.

Johnson kijelentette: számára az orosz fél „önelégült, gúnyos reakciója” is „alapvetően Oroszország bűnösségére vall”. A brit külügyminiszter szerint London mintát szolgáltat a gyilkossági kísérlethez használt idegméreg hatóanyagából a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek (OPCW).

Theresa May brit miniszterelnök előző nap a londoni alsóházban bejelentette, hogy a mérgezéses gyilkossági kísérletre válaszul a brit kormány kiutasít 23 olyan orosz diplomatát, akikről megállapította, hogy hírszerzési tevékenységet folytatnak Nagy-Britanniában, és felfüggeszt minden tervezett magas szintű kétoldalú diplomáciai érintkezést Oroszországgal.

Arra a kérdésre, hogy London e bejelentés után milyen szinten tart majd kapcsolatot Moszkvával, Boris Johnson a csütörtöki BBC-interjúban azt mondta: a kapcsolattartás „egy időre sokkal nehezebbé válik”, és

„nem valószínű”, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminisztert a közeljövőben fogadnák Londonban,
de ez nem jelenti azt, hogy Nagy-Britanniának teljes mértékben fel kellene számolnia Oroszországhoz fűződő kapcsolatait.

A brit külügyminiszter szerint „a hidegháború legsötétebb napjaiban is” fontos volt a párbeszéd fenntartása.

Előző napi alsóházi bejelentésében Theresa May is azt mondta, hogy jóllehet a brit ellenintézkedéseknek robusztusnak kell lenniük, tükrözniük kell azonban azt is, hogy Nagy-Britannia liberális demokráciaként hisz a jogállamiságban, és nem szolgálná a brit nemzeti érdekeket a párbeszéd teljes megszakítása Oroszországgal.

A brit kormányfő hozzátette:

sok törvénytisztelő orosz állampolgár él Nagy-Britanniában, és őket a brit kormány továbbra is szívesen látja.

Csütörtöki BBC-nyilatkozatában Boris Johnson a hírszerzőként azonosított 23 orosz diplomata kiutasításáról azt mondta: London ezzel a lépéssel „évtizedekre leépítette” Oroszország nagy-britanniai hírszerzési kapacitását.

Arra a kérdésre, hogy a brit kormány milyen orosz válaszlépésekre számít, Johnson azt mondta, hogy a reakció az orosz félre tartozik. A brit intézkedések „arányosak a Salisbury utcáin történtekkel”, és London véleménye szerint az ügynek ez a része ezzel le is zárható – fogalmazott a brit külügyminiszter.