Moszkva kész lenne elfogadni Bécs közvetítését a Szkripal-ügyben

Oroszország kész lenne elfogadni Ausztria közvetítését a Nagy-Britanniával kialakult viszályában – jelezte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön Moszkvában.

Peszkov Karin Kneissl osztrák külügyminiszter közvetítési ajánlatára reagált.

„A Nagy-Britanniával kialakult helyzetben szükség van minden szerepvállalásra, minden hangra, amely a brit partnereinket a józan ész irányába mozdítaná el ebben a kérdésben” – mondta az orosz elnöki szóvivő.

Peszkov megerősítette Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter bejelentését, miszerint folytatódik Emmanuel Macron francia elnök májusra tervezett moszkvai látogatásának előkészítése. Rámutatott, hogy a francia vezetés a nézeteltérések ellenére nem zárkózik el a párbeszédtől.

A szóvivő „meglehetősen kiszámíthatatlannak” minősítette az Oroszországgal szembeni brit lépéseket, ezért London leendő intézkedéseivel kapcsolatban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. Peszkov újságírói kérésre a The Guardian című brit napilapnak értesülését kommentálta, miszerint Theresa May brit miniszterelnök azt mérlegeli, hogy betiltsa az orosz adósságpapírok forgalmazását a londoni tőzsdén. A szóvivő egyúttal úgy vélekedett, hogy ártana az Egyesült Államok imázsának, ha befagyasztaná Oroszország kintlévőségeit. Ennek lehetőségét Jon Huntsman moszkvai amerikai nagykövet nem zárta ki az RBK orosz tévécsatornának nyilatkozva.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripal március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.

London a merénylettel az oroszokat gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Később egy sor EU- és NATO-tagállam, valamint más ország orosz diplomatákat utasított ki. A nyugati országok jelentős részben felsorakoztak Nagy-Britannia mögött, megtorlásul az idegméreggel elkövetett angliai merénylet miatt. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, ugyanakkor kézzel fogható bizonyítékokat követel.