Washington választ ad a szíriai vegyi támadásra, ha az ENSZ tétlen marad

Az Egyesült Államok „választ fog adni” a Szíriában elkövetett újabb halálos vegyifegyver-támadásra, függetlenül attól, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) cselekszik-e vagy sem – mondta hétfőn New Yorkban Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet, orosz kollégája ezzel szemben álhírnek nevezte a támadásról szóló vádat.

A több mint hetven halálos áldozatot követelő szombati gútai támadással foglalkozó rendkívüli BT-ülésen Nikki Haley kijelentette: „a történelem vagy úgy fogja feljegyezni a mostani helyzetet, mint amikor a Biztonsági Tanács teljesítette kötelességét, vagy úgy mint, amikor teljes kudarcot vallott abban, hogy megvédje a szíriai embereket” a vegyifegyverek használatának veszedelmétől.

Az amerikai diplomata szemére hányta Oroszországnak, hogy már több ízben megvétózta a BT-ben a szíriai rezsimet elítélő határozati javaslatokat.

Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet ezzel szemben ismét álhírnek minősítette a szíriai vegyifegyver-használatról szóló vádakat, amelyek szavai szerint csak azt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet Szergej Szkripal volt orosz kém megmérgezésének London által „összekuszált” nyomozásáról. Nebenzja ezért felszólította a dúmai eset vizsgálatára felkért Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet (OPCW), hogy szakemberei már kedden repüljenek Damaszkuszba, és a helyszínen győződjenek meg arról, hogy nem történt vegyifegyver-támadás.

A diplomata “héjaretorikával” és országa elleni „modortalansággal” vádolta Franciaországot, Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat, egyben megdöbbentőnek nevezte, hogy mennyire nincs világos stratégiájuk Szíria ügyében. Három nappal azután, hogy az amerikai pénzügyminisztérium súlyos szankciókat rendelt el hét, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel állónak minősített orosz „oligarcha” és 17 orosz kormánytisztviselő ellen, Nebenzja kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek barátai, és – tette hozzá – „mi sem vágyunk különösebben az önök barátságára”.

Az újabb, Moszkva elleni szankciókat, az érintettek világszerte folytatott “káros tevékenységére” hivatkozva hozta meg Washington. Az intézkedések az érintett üzletemberek tulajdonában lévő tucatnyi vállalatot, valamint állami tulajdonban lévő fegyverkereskedelmi cégeket és egy bankot is érintenek. A szankciók részeként befagyasztják az érintettek amerikai joghatóság alá eső vagyonát, és megtiltják az amerikai állampolgároknak, hogy üzletet kössenek velük.

A szankciók következtében 8-11 százalékponttal estek hétfőn a moszkvai tőzsdeindexek, ami a legnagyobb zuhanás 2014 márciusa óta. Az orosz piacok „fekete hétfőjén” Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette, hogy a Kreml kész mindent megtenni annak érdekében, hogy minimalizálja az amerikai szankciók káros gazdasági hatását.