Nyert-e Ukrajna a Babcsenko-üggyel?

Csak ámúl és bámul a világ a Babcsenko-ügyön. Az ukrán titkosszolgálat és a kijevi propaganda igyekszik bravúros sikerként eladni a történteket, de nem mindenki tud tapsolni ennek.

Mint az ismert: rendőrségi bejelentés szerint Kijevben hátba lőtték és meghalt Arkagyij Babcsenko orosz ellenzéki újságíró. Rá egy nappal viszont „feltámadt”, s az SZBU elnöke bejelentette: ez egy megrendezett akció volt, hogy lépre csalják a megrendelőt, akiről azt is kiderítették az ukrán nyomozószervek, hogy 40-nél is több merényletre készült. A megrendelés természetesen ezúttal is Oroszországból érkezett, s állítólag azt a célt szolgálja, hogy destabilizálják az ukrajnai közállapotokat. Csak egy csendes megjegyzés: nem kell itt semmit sem destabilizálni, magától is ingatag ez az egész ország, benne pedig minden egyes rendszer…

Az ukránok nagy többsége gondolkodás nélkül mindent elhitt a titkosszolgálatnak, s tapsolnak a bravúros akciónak. A nemzetközi közvélemény ennél azért szkeptikusabb, sokan megengedhetetlennek tartják, hogy egy emberélettel csak úgy viccelődjenek, s a kijevi tájékoztatás hitelessége is alaposan sérült.

Ha megengednek egy magánvéleményt:

szerintem se szerencsés ez az egész történet.

Valakit halottnak nyilvánítani, másnap aztán feltámasztani… Nem tudja a gyomrom befogadni ezt az egészet. Azt is csak nehezen értem, mire jó ez az egész. Tudom jól, hogy információs hibridháború is zajlik Ukrajna és Oroszország között, ami sok rendkívüli módszert is elbír, de ez az én megítélésem szerint túlment minden határon. És itt nemcsak az etikátlanságra, az újságíró szervezetek által emlegetett hitelességi kételyekre gondolok, hanem az is felötlik bennem: ennyire béna és szerencsétlen lenne az orosz titkosszolgálat? A Kreml igényeit kiszolgáló szupertitkos gépezet 4 ezer dollárért fogad fel valakit Ukrajnában, hogy likvidáljon egy célszemélyt? Ez annyira amatőrség…

Nehezen tudom megérteni, mire volt jó ez az egész. Ne adj ég, de mi lesz, ha valamilyen fatális szerencsétlenségből adódóan mégiscsak meghal ez a szegény újságíró?… No az akkor igencsak kiverné mindenhol a biztosítékot. Ebbe talán senki sem gondolt bele…

Ugyanakkor amikor ilyen bődületesen fura dolog történik, akkor sokszor ebben az országban valamit fű alatt véghez visznek magasabb szinteken, s a Babcsenko-féle ügyek arra jók, hogy eltereljék a figyelmet valami másról. Ezt az opciót sem volna szabad kizárni.

Ám amit leginkább sajnálok, Petro Poroseno államfő hivatali idejének utolsó évében is az ukrán–orosz szembenállásról, a konfrontációról szól minden. Nem tudom elfelejteni, választási kampányában azt ígérte, már 2014 nyarán véget ér a háború. Azóta csak minden bonyolódott és az élet minden területére kiterjedt a háborúskodás. Porosenko a háború elnökeként marad meg sokak emlékezetében, holott pont ennek az ellenkezője miatt tudott nyerni már az első fordulóban. Vélhetően a Babcsenko-ügyből is jól szeretne kijönni, de az én olvasatomban ez totális kudarc és erkölcsi bukta…

K.E.