Trump visszavonta a zárónyilatkozat támogatását

Donald Trump amerikai elnök visszavonta a G7-csúcs résztvevőinek közös zárónyilatkozatának támogatását, amit Justin Trudeau kanadai kormányfő „hamis állításaival” indokolt.

A keddi amerikai – észak-koreai csúcs miatt Szingapúrba tartó Trump a Twitteren jelentette ki, hogy Trudeau „hamis állításokat” közölt a csúcsot követő sajtótájékoztatóján.

A kanadai kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy „sértőnek találja” az amerikai vámtarifákat, melyeket Washington mások mellett Kanadára vetett ki. Fogadkozott, hogy július 1-től Ottawa megtorló intézkedéseket hoz az Egyesült Államokkal szemben. „A kanadaiak udvarias és méltányos emberek, de nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni” – fogalmazott. Trump azonban nehezményezte, hogy – szavai szerint – míg a csúcson Trudeau „nyájas és szelíd”, a sajtótájékoztatóján „nagyon tisztességtelen és gyenge” volt.

Az amerikai elnök állítása szerint Kanada óriási vámtarifákkal sújtja az amerikai földműveseket, munkásokat és cégeket, ezért is vonta vissza a zárónyilatkozat támogatását, kormánya pedig „az amerikai piacot ellepő” kanadai gépjárművek ellen fontolgat tarifákat.

Az uniós országok ragaszkodnak a zárónyilatkozathoz

A kanadai kormányfői hivatal a Twitteren reagált az amerikai államfő megnyilvánulására. Közölte: Trudeau nem mondott semmi olyat a sajtótájékoztatón, amit a csúcs alatt nem közölt egyaránt négyszemközt és nyilvánosan Trumppal.

Trudeau sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy közölte az amerikai elnökkel, július 1-től életbe léptetik megtorló tarifáikat az Egyesült Államokkal szemben. Hozzátette: Trump erre azt mondta, hogy szerinte az hiba lenne.

A személyeskedésig fajult diplomáciai vitát követően az EU-s országok jelezték: ragaszkodnak a zárónyilatkozathoz.

Két demokrata politikus is bírálattal illette Trump megnyilvánulását

Az amerikai államfő megnyilvánulását két magas rangú demokrata politikus is bírálattal illette. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakciójának vezetője a Twitteren azt írta: „Putyin diplomáciai és nemzetbiztonsági stratégiáját, vagy AMERIKA diplomáciai és nemzetbiztonsági stratégiáját hajtjuk most végre? Az utóbbi napok után nehéz megmondani”.

Nancy Pelosi, a képviselőházi frakció vezetője hasonlóan a Twitteren bírálta Trumpot. A kínai ZTE elektronikai vállalatra utalva kijelentette: „a hét azzal indult, hogy az elnök az Egyesült Államokra nemzetbiztonsági tényezőt jelentő kínai céget erősített meg. Azzal zárult, hogy az elnök védelmébe vette Oroszországot és elidegenítette szövetségeseinket a G7-csúcson”.

Washington áprilisban tiltotta meg amerikai vállalatoknak, hogy alkatrészeket szállítsanak és szolgáltatásokat nyújtsanak a kínai távközlési konszernnek, mert az nem teljesítette az Irán és Észak-Korea ellen elrendelt szankciók megsértése miatt még 2017 márciusában kötött megállapodás egyes feltételeit.

A hét évre szóló tilalom, amelynek elrendelése után pár nappal már alapvető tevékenységeinek beszüntetésére kényszerült a ZTE, veszélybe sodorta a vállalat fennmaradását. Az Egyesült Államok csütörtökön mégis megállapodott a ZTE Corp. kínai mobil távközlési konszernnel az amerikai alkatrészek beszerzését tiltó rendelkezés visszavonásának feltételeiről.

A demokrácia és más országok befolyása elleni védelemről határoztak a vezetők

Demokratikus társadalmaik védelméről és más országok befolyása elleni fellépésről határoztak a G7-csoport vezetői közös zárónyilatkozatukban szombaton.

A kanadai La Malbaie-ben tartott csúcstalálkozó végén született dokumentumban kijelentették, hogy konkrét lépéseket tesznek a hét ország demokratikus társadalmait, intézményeit, választási folyamatát, szuverenitását és biztonságát aláásni próbáló külföldi entitások ellen.

A zárónyilatkozat e része vélhetően burkoltan arra utal, hogy Oroszország a gyanú szerint beavatkozott az Egyesült Államok elnökválasztásába, Nagy-Britanniának az EU-tagságáról szóló referendumba, illetve a francia és német választásokba álhírek terjesztésével és kibertámadásokkal. Moszkva tagadja a vádakat.