Berlinben előznék meg az új orosz-ukrán gázválságot

Moszkvai és kijevi tisztviselők részvételével tárgyalások kezdődtek Berlinben kedden annak érdekében, hogy minimalizálják az ukrajnai orosz gáztranzit visszaesése miatti vitás kérdéseket. A megbeszéléseket az EU koordinálja a vita elmérgesedését megelőzendő. Noha az egyik fő téma az Északi áramlat 2 gázvezeték lesz, Németország a hírek szerint nem képviselteti magát a tárgyaláson.

A berlini tárgyalásokon az Euractiv beszámolója szerint Alexander Novak orosz energiaügyi miniszter mellett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter mellett a Gazprom és az ukrán Naftogaz képviselői is részt vesznek, miután a két társaság feloldhatatlannak tűnő jogi csatározásba bonyolódott a kialakult helyzet miatt. Az egyeztetést Maros Sevcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke koordinálja, ami aláhúzza, hogy az egész unió szempontjából kiemelt fontosságú ügyről van szó.

Az Ukrajnán keresztüli orosz gázszállításokra vonatkozó szerződés 2019-ben jár le, ami várhatóan a szállítások jelentős csökkenését eredményezi majd, ez pedig Kijevet a gáztranzit utáni bevételek visszaesése miatt is kedvezőtlenül érinti. A Gazprom azonban már korábban drámaian visszavette a szállított gáz mennyiségét, mivel a két ország kapcsolatai továbbra is rendkívül rosszak a kelet-ukrajnai konfliktus és a Krím orosz megszállása miatt.

A megbeszélések másik fókuszában a Gazprom Északi Áramlat 2 projektje áll, amely a terv szerint 2019 végétől szállíthatna orosz gázt Németországba. A vezeték jelentős mértékben kiválthatná az ukrán gáztranzit útvonalat, ami a közép-európai országok jövőbeli ellátásával kapcsolatban is kérdéseket vet fel. Oroszország és Németország számára viszont egy jelentős bizonytalansági tényezőt venne ki a rendszerből Ukrajna megkerülésével. Az Északi Áramlat 1 nyomvonalát követő vezeték megduplázná a közvetlenül Németországba érkező orosz gáz mennyiségét.

Az Északi Áramlat 2-t Ukrajna és több más uniós tagállam mellett Lengyelország is kifogásolja, de Berlin sokáig ellenállni látszott a támadásoknak. Áprilisban Angela Merkel német kancellár némileg váratlanul kiállt Ukrajna mellett, mondván, az országnak továbbra is kulcsszerepet kellene játszania az európai gázellátásban. Ezzel együtt Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének júliusi nyilatkozata szerint a beruházásról való tárgyalást több ország is blokkolja, vélhetően elsősorban Németország. Az Északi Áramlat 2-t és Berlin orosz gázfüggőségét a minap Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke is erősen kritizálta, és úgy fogalmazott, Németország Oroszország foglya.
A mostani tárgyalások helyszíne ezért jelzésértékű, feltűnő azonban, hogy Németország nem képviselteti magát azokon, ami a fenti feltevéseket igazolja.