Hihetetlen, mire képes már a 3D nyomtatás

Ebben a jócskán felgyorsult világban lassan már alig vesszük észre a technológiai újításokat, hiszen olyan gyorsan válnak a mindennapjaink részévé, hogy szinte időnk sincs rácsodálkozni.

A negyedik ipari forradalom éppen most zajlik, ez pedig egy olyan ipari innovációt hozott magával, mint például a 3D nyomtatás – eleinte, amíg csak a prototípusokat tesztelték, borzasztóan menőnek tűnt, ma már azonban olyan ágazatok is kacsingatnak a gyakorlatban történő bevezetésére, mint az egészségügy, a tömeggyártás, vagy a divatipar. A nyomtatoalkatresz.hu összegyűjtött pár meghökkentő alkalmazást a 3D nyomtatás területéről.

Maradjunk is a divatnál

A divatipar a világ kereskedelmi forgalmának igen jelentős hányadát teszi ki, első helyezettként csak a Louis Vuitton megközelítőleg 9000 millió forintnak megfelelő összegben forgalmaz évente, de dobogós még a hazánkban is igen nagy népszerűségnek örvendő svéd gyökerű, leginkább fast fashion darabokat forgalmazó H&M, a maga nagyjából 4000 milliárd forintos bevételével. Harmadikként az inkább Amerikában közkedvelt GAP zárja a sort, évi 3300 milliárd forintnak megfelelő összeggel.

Éppen emiatt okoz gondot az, hogy a divatipar komolyan bevezesse a termelésbe a 3D nyomtatás technológiáját: kétségkívül vannak haladó szellemű cégek, akik tárt karokkal üdvözölték az innovációt, mégis felmerülnek olyan kérdések, amiket egyelőre még nem tudnak megválaszolni még a szakértők sem.

Mi lesz a jogdíjakkal? Honnan lehet majd tudni, mi számít eredetinek?

A legnagyobb problémát ugyanis pontosan ez jelenti: vissza lehet-e majd így élni a szellemi tulajdon jogkörét illetően, milyen arányban jeleni meg a hamisítás a piacon? Ezek a kérdések azért különösen fontosak, mert a márka az márka, és ehhez – akik megtehetik, hogy kizárólag a legmárkásabb darabokat választják – ragaszkodnak. Ez a branding és a self-branding lényege, többek ezért működik kifogástalanul, és egyre jobban, a mai napig a márkahűség.

Mikor jelenik majd meg először a divatiparban – a gyakorlatban is – a 3D nyomtatás?
Bár nálunk nem lett nagydobra verve, de 2015-ben már bemutatták az első kreációt egy New York-i kifutón, azonban a tömeggyártás még várat magára. Egyrészt azért, mert a technológiai korlátok még mindig fennállnak, másrészt pedig azért, mert a jogi kérdésekkel kapcsolatban számos kérdésre kell még alkalmazható megoldást találniuk a szakértőknek. Egyelőre az tűnik járható útnak – és inkább az ékszerek és szemüvegkeretek terén – hogy alapul a 3D nyomtatást veszik, a munka utolsó szakaszát és a késztermék finomhangolását pedig emberi kezekre bíznák.

Jó hír azonban az új technológiák iránt rajongóknak és divat szerelmeseinek, hogy a maláj és az izraeli divattervezők egy percig sem rostokolnak, ha már a kezükben lehet az úttörés kulcsa: Melina Looi például lelkesen működött közre az első ázsiai 3D divatbemutatón, Danit Peleg pedig olyan kollekciót hozott össze, aminek minden darabját 3D technológiával gyártották.