Ismét napirendre került a Szerbiából 2008-ban kiszakadt, albán többségű Koszovó felosztása, s most úgy tűnik, a nagyhatalmak a korábbiakkal ellentétben már nem utasítják el a Szerbia és Koszovó közötti területcserét.
A szerbek a szerb többségű Észak-Koszovót, Koszovó pedig a szinte csak albánok lakta dél-szerbiai Presevo-völgyét kapnák meg. Annak ellenére lehetségesnek tűnik a szerb-koszovói alku, hogy sokak szerint az etnikai tisztogató akciók eredményeit szentesítő és minden bizonnyal további kényszerű lakosságcserét eredményező egyezség újra lángba boríthatja a Balkánt. Például Boszniát, ahol több mint három évig dúlt a szerbek, horvátok és muszlimok közötti polgárháború, vagy Macedóniát, ahol 2001-ben lázadtak fel a helyi albán kisebbség tagjai.
Míg a kormánypártot Szerbiában és Koszovóban is próbálják meggyúrni az egyelőre ellenkező közvéleményt és az ellenzéket, számtalan akadálya van a megállapodásnak: Koszovói kézre jutna például a legfőbb szerbiai nemzetközi autópálya egy része, míg Koszovó elvesztené – igazán sohasem birtokolt – színesfémbányáit.
