Putyin nem hagyja válasz nélkül, ha Washington kilép az INF-szerződésből

Moszkva nem hagyná válasz nélkül, ha az Egyesült Államok valóban kilépne a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodásból (INF) – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki hétfőn a védelmi minisztérium vezetőségével vitatta meg a kérdést.

„Javaslom megvitatni, milyen lépéseket tegyünk, ha az Egyesült Államok kilép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodásból”

– mondta Putyin a fegyveres erők fejlesztésével foglalkozó megbeszélésen. Leszögezte: kétség sem férhet hozzá, hogy Washington döntése nem maradhat válasz nélkül.

„Újfent hangsúlyozom, ebben a kulcskérdésben készek vagyunk a párbeszédre amerikai partnereinkkel, s reméljük, hogy teljes felelősséggel viselkednek”

– mondta az orosz államfő. Putyin emlékeztetett, hogy amikor Washington egyoldalúan felmondta az átfogó rakétavédelmi rendszerek megteremtését tiltó, 1972-ben Moszkvával megkötött ABM-szerződést, Oroszország nyíltan és tisztességesen bejelentette, hogy kénytelen lesz válaszintézkedéseket hozni.

„Így is lett – tette hozzá -, Oroszország mára hiperszonikus fegyverekkel rendelkezik, amelyek képesek áttörni minden rakétavédelmi rendszert”.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba.

A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a Novator 9M729 vagy SSC-8 jelzéssel ismert manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.