Elkészült az EU-n kívülről származó munkavállalók németországi bevándorlását szabályozó törvény tervezete

Elkészült az Európai Unión kívülről származó, szakképzett munkavállalók németországi bevándorlását szabályozó törvény tervezete – írta kedden a Süddeutsche Zeitung című német lap.

A belügyminisztérium hétfőn befejezte az előkészítő munkálatokat, és megkezdte a tervezet tárcaközi egyeztetését. A kormány várhatóan még karácsony előtt, december 19-én elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a jogszabályjavaslatot – írta a müncheni lap.

Németországban első alkalommal vezetnek be törvényt az úgynevezett harmadik országokból – az EU-n kívülről – származó munkavállalók bevándorlásáról. A főszabály szerint bárki bevándorolhat, ha van munkaszerződése és elismert képzettsége.

Eddig csak az úgynevezett hiányszakmákra vonatkozott a szabad bevándorlás, vagyis kizárólag azokon a területeken helyezkedhettek el korlátozás nélkül az uniós állampolgársággal nem rendelkező külföldiek, amelyeken súlyos munkaerőhiány van. Jelenleg 61 ilyen szakmát tartanak számon. Az új terv alapján ezt a korlátozást megszüntetik.

Megszüntetik a hazai munkavállalókat előnyben részesítő, úgynevezett elsőbbségi vizsgálatot is, vagyis nem kell majd egy állás betöltésénél megvizsgálni, hogy a külföldi jelentkezők helyett van-e alkalmas német munkavállaló. Azonban ezt az eljárást nem vezetik ki, hanem öt évre felfüggesztik, és a hazai munkavállalók védelmében addig is bármikor újra be lehet majd vezetni.

A legfőbb új elemek közé tartozik, hogy korlátozott időre akkor is kiadják a tartózkodási engedélyt, ha a munkavállalónak nincs szerződése vagy Németországban elismert képzettsége, hanem állást akar keresni vagy honosíttatni akarja a képzettségét tanúsító iratokat.
A törvénytervezet ugyan nem a menekültügyi rendszerre vonatkozik, de tartalmaz könnyítéseket a menedékkérők két csoportjával kapcsolatban.
Az egyik a szakképzési rendszerben tanuló menedékkérőké, akikkel kapcsolatban egységesítik és a segítő szakmákra is kiterjesztik a tartományonként eltérően alkalmazott, úgynevezett három plusz kettő szabályt, miszerint a képzés három éve alatt, illetve a tanulmányok befejezése után további két évig nem lehet kitoloncolni egy menedékkérőt.
A másik csoport az elutasított, de dolgozó és a társadalomba jól beilleszkedett menedékkérőké, akik továbbra is az országban maradhatnak, ha legalább másfél éve heti legkevesebb 35 órás munkaidőt előíró állásban dolgoznak – írta a Süddeutsche Zeitung.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és bajor testvérpártjával, a Horst Seehofer belügyminiszter vezette Keresztényszociális Unióval (CSU) kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) már az ezredforduló óta sürgeti, hogy Németország ne csupán szemlélje, hanem a munkaerőpiaci szükségletek alapján egy törvény révén irányítsa az EU-n kívülről érkező bevándorlást.

Az ügy annak hatására került elő ismét, hogy már a 2015-ös menekülthullám előtt, 2012-től kezdve évről évre új történelmi csúcsra emelkedett a bevándorlás, Németország így az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország lett a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. A 82,8 milliós országban nagyjából minden ötödik ember bevándorló vagy bevándorlócsaládból származik.