Nem akarják elveszíteni a britek a szakképzett EU-s munkaerőt

A magas szakképzettségű EU-munkavállalóknak kedvezne, az alacsonyabb végzettségűek jogosultságait ugyanakkor jelentősen korlátozná az új brit bevándorlási szabályozás a The Daily Telegraph által látott előkészítő munkaanyag szerint.

A konzervatív brit napilap szombati kiadásában ismertetett, kiszivárgott részletek alapján az új bevándorlási rendszer – amely a kormány szándékai szerint a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után tervezett 21 hónapos átmeneti időszak lejártával lépne életbe – megszűnnének a számszerű korlátozások a magasan képzett külföldi munkavállalók esetében, így például az EU-országokból érkező orvosok és más, magas szakképesítésű munkavállalók is állandó nagy-britanniai letelepedési engedélyt kaphatnának, hozzátartozóikkal együtt.

A munkaanyag szerint ugyanakkor az alacsonyabban képzett külföldi munkavállalók legfeljebb 11 hónapra szóló tartózkodási engedélyhez juthatnának, korlátozott jogosultságokkal, például nem hozhatnák magukkal családtagjaikat.
A brit lap által ismertetett tervezet hangsúlyozza ugyanakkor, hogy mindezt még hatásvizsgálatoknak kell alávetni.

A konzervatív párti brit kormány várhatóan december első napjaiban ismerteti a majdani új bevándorlási szabályozás terveit.

Nem a „honnan jött?” lesz a kérdés

Theresa May miniszterelnök azonban már e hét elején, a Brit Iparszövetség (CBI) Londonban rendezett éves kongresszusán felszólalva utalt a majdani szabályozás várható fő irányára. Kijelentette: az új brit bevándorlási rendszer nem azt veszi majd figyelembe, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy miben tehetséges, milyen szakképesítést tud felmutatni. May szerint ennek alapján megszűnik az a helyzet, hogy az Európai Unióból érkezők szakképzettségüktől, szakmai tapasztalataiktól függetlenül „beállhatnak a sor elejére, a Sydneyből érkező mérnökök vagy a Delhiből érkező szoftverfejlesztők elé”.

A brit üzleti szektor szakmai szervezetei azonban jó ideje folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül.

A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett. A brit mezőgazdasági termelők uniója (NFU) arra hívta fel a brit kormány figyelmét, hogy a brit agrárszektornak évente 90 ezer idénymunkásra van szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. A szervezet figyelmeztetése szerint ha a brit mezőgazdaság nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, „a földeken fog elrothadni a termés”.