Olaszország a kiéleződött kelet-ukrajnai válság enyhítését sürgette az EBESZ értekezletén

Olaszország a kiéleződött kelet-ukrajnai válság enyhítését sürgette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamait, az EBESZ csütörtöki külügyminiszteri tanácskozásán Milánóban.

Az EBESZ soros elnökségét ellátó Olaszország külügyminisztere, Enzo Moavero Milanesi kijelentette: „Megtesszük, amit csak tudunk, hogy megoldjuk ezt a helyzetet. Moavero Milanesi sérelmezte az EBESZ-tagállamok közötti széthúzást külpolitikai kérdésekben.

A tanácskozás megnyitóján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta a Nyugatot, hogy szemet huny Kijev tengeri provokációjára a Kercsi-szorosban, s aktív katonai előkészületeire a Donyec-medencében.

„Lenyűgöző, ahogy a kijevi rezsim teljes büntetlenséget élvez nyugati pártfogóinál, amelyek nemcsak megbocsájtják, de igazolni is próbálják minden csínytevését. Ez teljességgel igaz a nemrég történt provokációra is, amelyet az ukrán haditengerészeti erők követtek el a Fekete-tengeren, illetve a fegyveres erők aktív katonai előkészületeire a Donyec-medencei frontvonal mentén”

– hangsúlyozta az orosz tárcavezető.
Lavrov kiemelte:

a kelet-ukrajnai rendezést akadályozza az ukrán vezetés durva beavatkozása is az egyházi ügyekbe, ami az ukrán társadalmat is megosztja.

Az orosz diplomáciai tárca vezetője egyben felhívta az uniós tagállamok figyelmét az orosz nyelvhasználat ukrajnai helyzetére is, és felszólította Lamberto Zanniert, az EBESZ kisebbségi főbiztosát, hogy avatkozzanak közbe. Mint mondta, Ukrajnában olyan törvényeket fogadnak el, amelyek ahhoz vezetnek, hogy az ukránon kívül minden más nyelvet betiltanak. Ugyanakkor – Lavrov szerint – Kijev enyhítéseket ígér, de csak az EU-tagállamoknak, ezzel mutatva, hogy nem csak diszkrimináció a célja, hanem az orosz nyelv megsemmisítése Ukrajnában.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter ugyanakkor azzal vádolta Oroszországot, hogy katonai támaszponttá változtatta a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet.

„Fontos, azonnali, erőst választ adni Oroszország növekvő agresszivitására, ami bizonytalanságot és instabilitást jelent az EBESZ számára”

– jelentette ki Klimkin. Követelte az Oroszország által november 25-én a Kercsi-szoros közelében elfogott 24 ukrán tengerész szabadon bocsátását.

Az ukrán tárcavezető kifogásolta, hogy annak ellenére, hogy 2014 óta a Krím félsziget annexiója uralta az EBESZ napirendjét, Oroszország „nem hátrált meg”. Sőt – tette hozzá Klmikin – Moszkva kiterjesztette műveleteit a Fekete- és az Azovi-tengerre, illetve a Kercsi-szorosra.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek sértették meg Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A történtek miatt 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezettek be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.

A hadiállapot és a kercsi incidens összes hírét itt olvashatja el!