Oroszországnak normalizálnia kell kapcsolatait az Egyesült Államokkal – jelentette ki az orosz elnök csütörtöki évzáró moszkvai sajtóértekezletén.
Vlagyimir Putyin ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy találkozik-e a közeljövőben Donald Trump amerikai elnökkel. Korábban John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az orosz-amerikai csúcs megrendezését a november 25-i kercsi incidens során elfogott 24 ukrán tengerész és három elfoglalt katonai vízi jármű visszaszolgáltatásától tette függővé.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszországnak vannak-e világuralmi törekvései, Vlagyimir Putyin kijelentette: Moszkva külpolitikájának célja a legkedvezőbb feltételek biztosítása az orosz gazdaság fejlődéséhez. A NATO külső ellenségképének fenntartásához szükséges, a történelmi félelmeket kihasználó klisének nevezte az Oroszországgal szemben hangoztatott vádakat. Szerinte az Egyesült Államok törekszik dominanciára katonai költségvetése meghaladja a 700 milliárd dollárt, szemben a 46 milliárdos orosz büdzsével.
Készségét fejezte ki arra, hogy rendezze a megromlott viszonyt Nagy-Britanniával is. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Szkripal-ügy – a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya ellen márciusban Angliában elkövetett mérgezéses merénylet – is eszközként szolgált az újabb gazdasági büntetőintézkedések bevezetéséhez. Putyin szerint a szankciókkal és az oroszellenességgel a Nyugat az orosz gazdaság növekedését igyekszik visszafogni.
Rámutatott, hogy az orosz gazdaság alkalmazkodott a szankciókhoz, és egyes esetekben, így az agrárszférában, a saját javára fordította.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy nem szabad alábecsülni a nukleáris háború veszélyét, és hogy a fegyverzetellenőrzés szerződési rendszerének széthullása fegyverkezési versenyhez vezet. Szavai szerint Oroszország a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták (INF) felszámolásáról és a hadászati nukleáris eszközök csökkentéséről szóló Start-3 szerződés amerikai felmondása esetén ugyanúgy a paritás fenntartására fog törekedni, ahogy azt tette azt követően is, hogy az Egyesült Államok kivonult a hadászati rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozó (ABM) szerződésből.
Az orosz vezető óvott attól, hogy az Egyesült Államok kis kapacitású nukleáris eszközök rendszerbe állításával leszállítsa a nukleáris küszöböt, vagy hagyományos robbanótöltettel felszerelt ballisztikus rakétát bocsásson fel, mert az összetéveszthető egy nukleáris eszköz indításával, ami globális katasztrófához vezet.
Népszerű tartalom
Partnerünk
NAV honlapján is!
