Az Egyesült Államok és Kína az EU legnagyobb kereskedelmi partnere

Az Európai Unió külkereskedelmének harmadát az Egyesült Államokkal és Kínával folytatja, az unión belül pedig a tagországok többségének Németország a legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat tájékoztatása alapján.

Az Európai Unió 2018-ban 674 milliárd euró értékben folytatott árukereskedelmet az Egyesült Államokkal, ami a közösség külkereskedelmi forgalmának 17,1 százalékát adta.

Kínával 605 milliárd euró értékben kereskedett tavaly az EU, a távol-keleti ország így 15,4 százalékos részesedéssel a közösség második legnagyobb külkereskedelmi partnere.

A harmadik helyen 265 milliárd eurós forgalommal és 6,7 százalékos részesedéssel Svájc, a negyediken 254 milliárd eurós forgalommal és 6,4 százalékos részesedéssel Oroszország, az ötödiken 153 milliárd eurós forgalommal és 3,9 százalékos részesedéssel Törökország áll.

Csak az exportot tekintve az EU kivitelének 21 százaléka az Egyesült Államokba, 11 százaléka Kínába, 8 százaléka Svájcba irányul. Az uniós import 20 százaléka Kínából, 13 százaléka az Egyesült Államokból, 8 százaléka pedig Oroszországból származik.

Az EU Egyesült Államokkal folytatott külkereskedelme a 2011-ben elért 14 százalék óta folyamatosan növekszik és egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a teljes forgalomban. A forgalom 2000-ről 2011-re nagy visszaesést szenvedett el, a részarány 25 százalékról zuhant 14 százalékra.

A Kínával folytatott külkereskedelem részaránya megháromszorozódott 2000 óta, az akkori 5 százalékról tavaly 15 százalék fölé emelkedett. Oroszország részesedése azonban a 2012-es tíz százalékról hát százalékra csökkent 2018-ra. Svájc és Törökország részesedése nem változott az ezredforduló óta, Japán részesedése pedig nagyjából a felével csökkent.

Németország, Írország és az Egyesült Királyság, illetve Ciprus és Litvánia kivételével minden uniós tagországnak egy másik uniós tagország a legnagyobb exportpartnere. A német, ír és brit export legnagyobb felvevője az Egyesült Államok, míg ciprus legnagyobb partnere a Kajmán szigetek, Litvánia pedig Oroszországba exportálja a legtöbb árucikket. Az EU-ban 17 ország áruexportjának a legnagyobb felvevője Németország.

A Cseh Köztársaság, Ausztria, Lengyelország, Magyarország és Luxembourg exportjának több mint negyedét Németország veszi fel. (Magyarország esetében az arány 27 százalék). A portugál export 25 százaléka pedig Spanyolországba irányul.

Ciprus és az Egyesült Királyság kivételével minden unós tagország exportjának túlnyomó részét a többi uniós tagország veszi fel. A legmagasabb intra-EU exportaránya Szlovákiának van, 86 százalékos. A második és harmadik helyen a Cseh Köztársaság és Luxembourg áll egyaránt 84 százalékkal, míg Magyarország 82 százalékkal a harmadik. Lengyelországban 80 százalék az uniós exportarány, Romániában 77 százalék, Szlovéniában és Portugáliában pedig 76 százalék. Ciprus viszont csak exportjának 28 százalékát irányítja az Európai Unióba, az Egyesült Királyság pedig 47 százalékát.

Az uniós tagországok többségének egy másik uniós tagország a legnagyobb importpartnere. A kivétel Litvánia és Hollandia, ahol Oroszország, illetve Kína vezeti a listát. Összességében 17 tagország számára Németország a legnagyobb importpartner.

Importjának több mint negyedét nyolc tagország fedezi egy másik uniós tagországból. Az osztrák import 41 százaléka Németországból, a luxembourgi import 35 százaléka Belgiumból, a portugál import 31 százaléka Spanyolországból, a csehországi import 29 százaléka Németországból, a lengyel import 27 százaléka Németországból, az írországi import 26 százaléka az Egyesült Királyságból, a magyarországi import 25 százaléka Németországból származik, Málta pedig behozatalának 25 százalékát fedezi Olaszországból.

Az uniós tagországok átlagban 64 százalékban fedezték importszükségletüket 2018-ban a többi uniós tagországból. A legmagasabb arány, 88 százalékos Luxembourgban volt. Szlovákia 80 százalékkal a második a rangsorban, Horvátország és Ausztria 78 százalékkal a harmadik és negyedik. A rangsorban 77 százalékkal Észtország következik, majd 76 százalékkal a Cseh Köztársaság és Portugália. Magyarország, Lettország és Románia uniós importaránya egyaránt 75 százalék.

Az egyetlen 50 százalék alatti tagország Hollandia 46 százalékos uniós importaránnyal. Ez azonban jórészt a „Rotterdam-hatásnak” tulajdonítható. A rotterdami kikötőbe érkező, más uniós tagországokba irányuló áruszállításokat az uniós statisztika Hollandia esetében unión kívülről érkező importnak, a célország esetében pedig unión belüli importnak könyveli el.

Az EU exportjának és importjának legnagyobb részét a gépipari berendezések és járművek forgalma tette ki 2018-ban. Az unión kívülről az import 31 százaléka volt gépipari berendezés és jármű, az unión kívülre irányuló exportnak pedig 41 százaléka. Egyéb feldolgozóipari termékek az export 22 százalékát és az import 25 százalékát adták. Az export 18 százaléka és az import 10 százaléka állt vegyipari termékekből. Az energia 6 százalékát tette ki az uniós exportnak, az importnak viszont 21 százalékát.