Rendkívüli Brexit-ügyi csúcstalálkozót tartanak szerdán

Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak szerdán az Európai Unió tagállamainak vezetői, amelynek egyetlen napirendi pontja az Egyesült Királyság kiválási folyamata, a tagság megszűnési határidejének esetleges újbóli halasztása lesz.

A brüsszeli ülés kora esti megnyitását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek.

Ezután a Brexit után bennmaradó tagországok állam- illetve kormányfői Theresa May brit miniszterelnökkel tanácskoznak, aki a várakozások szerint bemutatja tervét a további lépéseket illetően.

Végül a huszonhetek munkavacsorát tartanak, amelynek keretében megvitatják a hosszabbítás kérdését. A tagállamok kormányainak brüsszeli képviselői kedd este még összeülnek, hogy kidolgozzák a zárónyilatkozat tervezetét.

Charles Michel belga kormányfő egy, az EU-csúcsot megelőző szűkebb körű találkozóra hívta azon tagországok vezetőit, amelyeket a legsúlyosabban érintene a britek megállapodás nélküli „kiesése”, de tájékoztatása szerint hangsúlyozottan nem egyfajta „minicsúcsról” van szó, pusztán politikai egyeztetésről.

Sajtójelentések szerint Belgium az ülésre Dániát, Franciaországot, Hollandiát, Írországot, Németországot és Svédországot hívta meg, Angela Merkel német kancellár azonban nem tud rajta részt venni, ugyanis csak később ér Brüsszelbe.

A brit kormány múlt héten június 30-ig terjedő hosszabbítást kért, míg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke diplomáciai források szerint rugalmas, akár egy évig tartó halasztást javasolhat a kiválás határidejére.

A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha elutasítják May indokait a további halasztásra, akkor az Egyesült Királyság pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból.

A brit EU-tagság eredetileg március 29-én szűnt volna meg, de a huszonhetek néhány hete egy hosszabbítást már jóváhagytak, miután a londoni parlament nem fogadta el a kilépés feltételrendszerét rögzítő szerződést.

Ez a halasztás május 22-ig tartott volna abban az esetben, ha az alsóház előző péntekig megszavazta volna a Brexit-megállapodást, de ez nem történt meg. Így ezen egyezség értelmében Londonnak április 12-ig dönteni kellene, hogy hajlandó-e részt venni a májusi európai parlamenti választásokon. Ha igen, akkor jöhetne egy hosszabb
kiterjesztés, ha viszont nem, akkor rendezetlen módon válna ki pénteken a szigetország.

A huszonhetek vezetőinek nagy többsége hajlik az újabb halasztásra, amennyiben London világossá teszi, hogy miként kívánja felhasználni ezt az időt a rendezetlen kiválás elkerülésére. Emmanuel Macron francia elnök és Mark Rutte holland kormányfő ugyanakkor szigorú garanciákat akar arra vonatkozóan, hogy a brit kormány halasztás esetén is kész-e „jóhiszemű együttműködésre”, mert egyesek attól tartanak, hogy az Egyesült Királyság hosszabbítás esetén belülről kezdheti bomlasztani az EU-t, miután Jacob Rees-Mogg brit keményvonalas kilépéspárti politikus nemrég erről beszélt.