Top10


Partnerünk

Hírkosár logó, hírek egyben

Népszerű tartalom

Trump szerint Putyin elfogadná az európai békefenntartó erők jelenlétét Ukrajnában
Oroszország újabb nagyszabású légicsapást mért Ukrajnára
Putyin szerint a háború vége még messze van, és Európa nem hagyható ki a béketárgyalásokból
Mike Waltz: Ukrajna NATO-tagságának kérdése nem kerül vissza a tárgyalóasztalra
Putyin kijelentette: Oroszország békét akar, de Zelenszkij ennek a célnak az útjában áll

18 éve támadta meg az USA-t az al-Kaida

18 éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet terrortámadást az Egyesült Államok ellen. A csaknem háromezer emberéletet követelő merényletek után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.

New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két „élő bombaként” használt, eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center, WTC) két ikertornyába.

A tornyok 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 29 perckor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani. Egy harmadik eltérített gép Washingtonban az amerikai védelmi minisztériumra, a Pentagonra zuhant, lerombolva az épületegyüttes egy részét.

Egy negyedik, szintén eltérített gép – amelynek a terroristák vélhetően washingtoni célpontot szemeltek ki – az utasok ellenállása miatt Pittsburgh közelében, Shanksville-nél zuhant le.

A hivatalos adatok szerint a szeptember 11-i terrortámadásokban összesen 2996 ember vesztette életét (közülük 19 volt terrorista). A New York-i ikertornyok elleni támadásban 2753-an haltak meg, az áldozatok több mint 90 ország állampolgárai voltak.

A merényletsorozatért az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat – amely eleinte tagadta, hogy köze volna a támadáshoz – 2004-ben vállalta a felelősséget.

A támadások miatt addig példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret a polgári repülőgépek előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték.

George W. Bush amerikai elnök a merényletek után sugárzott televíziós beszédében kijelentette, hogy „több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény” történt, majd közölte: az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket, és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.

A merényletsorozat után született meg az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált, a hatóságoknak sokkal szélesebb jogkört biztosító „hazafias törvény” (Patriot Act).

A második világháború utáni legnagyobb amerikai közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, és jelentősen átszervezték az időnként egymással versengő titkosszolgálatokat, amelyek súlyos mulasztásokat követtek el, és képtelenek voltak a hatékony fellépésre.

George W. Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság napjának nyilvánította. E napon minden évben megemlékezéseket tartanak New Yorkban, a WTC ikertornyainak helyén létesített emlékhelyen a hagyományoknak megfelelően felolvassák az áldozatok névsorát.

A WTC helyén 2004. július 4-én, az amerikai függetlenség napján rakták le az üvegből és acélból megálmodott, az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utalva 1776 láb (541 méter) magas One World Trade Center alapkövét.

A Szabadságtoronyként (Freedom Tower) is emlegetett felhőkarcolót, a nyugati félteke legmagasabb épületét 2014. november 3-án adták át. Az összedőlt ikertornyok két négyszögletes alapjának helyén emlékzuhatagot alakítottak ki, a múzeum pedig 2014 májusában nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

A 104 emeletes épületben 278 ezer négyzetméteren irodák, üzletek és éttermek találhatók, a 102. emeleten kilátót alakítottak ki.

Az Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket adó afgán tálibok ellen, megdöntve hatalmukat. A merénylet fő felelősének tartott Oszama bin Ladennel 2011. május 2-án, pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó.


Református
Kiemelt

Trump szerint Putyin elfogadná az európai békefenntartó erők jelenlétét Ukrajnában

Donald Trump szerint az orosz elnök kész lenne elfogadni európai békefenntartó erők jelenlétét Ukrajnában – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt, amikor Emmanuel Macron ...
Kiemelt

Oroszország újabb nagyszabású légicsapást mért Ukrajnára

Az orosz erők hét rakétával és 213 drónnal támadták Ukrajnát keddre virradó éjjel, a légvédelem hat ellenséges rakétát és 133 drónt semmisített meg – közölte ...
Kiemelt

Putyin szerint a háború vége még messze van, és Európa nem hagyható ki a béketárgyalásokból

Vlagyimir Putyin szerint Európának végül részt kell vennie az ukrajnai béketárgyalásokban, de először Moszkvának és Washingtonnak kell kiépítenie a kölcsönös bizalmat. Bár Donald Trump azt ...
Kiemelt

Mike Waltz: Ukrajna NATO-tagságának kérdése nem kerül vissza a tárgyalóasztalra

Ukrajna NATO-tagságának kérdése nem kerül vissza a tárgyalóasztalra az ukrán elnök ajánlata nyomán sem – jelentette ki Michael Waltz, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója hétfőn, ...
Kiemelt

Putyin kijelentette: Oroszország békét akar, de Zelenszkij ennek a célnak az útjában áll

Oroszország kész lenne felajánlani az együttműködés lehetőségét az Egyesült Államoknak a ritkaföldfémek területén – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a Rosszija 1 televíziónak ...
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com