Törökország elleni szankciókról is egyeztetnek majd az EU-csúcson

Törökország elleni esetleges szankciókról is fognak egyeztetni az Európai Unió jövő heti csúcstalálkozóján Ankara szíriai hadművelete miatt – mondta pénteken Amélie de Montchalin, Franciaország Európa-ügyi minisztere a France Inter rádióban.

„Nyilvánvalóan ez is napirenden van. Nem maradunk tehetetlenek egy olyan helyzetben, amely sokkoló hatású a civilekre és a régió stabilitására nézve” – fogalmazott a francia miniszter.

A török hadsereg szerdán indította meg hadműveletét Északkelet-Szíriában, ennek első számú célpontja az Ankara által terrorszervezetnek tekintett, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport.

Amélie de Montchalin az interjúban arról is beszélt, hogy meglátása szerint „komoly intézményes válságot” okoz Európának az, hogy az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságai elutasították az új Európai Bizottságban belső piaci biztosnak jelölt francia Sylvie Goulard kinevezését. Francia biztos nélkül a testület nem tud munkához látni – mutatott rá de Montchalin.

„Nyugodtan, harag nélkül kell ezt megoldanunk, de Ursula von der Leyennek, a bizottság megválasztott új elnökének meg kellene mondania, mit vár Franciaországtól” – mondta a francia Európa-ügyi miniszter.

A Brexittel kapcsolatban Amélie de Montchalin úgy vélte, ezen a ponton valószínűnek tűnik Nagy-Britannia megállapodás nélküli kilépése abban az esetben, ha London nem törekszik a kompromisszumra. Hozzátette: még mindig van esély megállapodásra, és Michel Barnier, az EU főtárgyalója és a londoni kormányt képviselő Stephen Barclay pénteken is folytatja a lehetőségek feltérképezését. Amélie de Montchalin hangsúlyozta, hogy az unió nem fog engedni azokból az elvekből, amelyeket két és fél évvel ezelőtt rögzített a Brexittel kapcsolatban.

„Békét akarunk Írországban, meg akarjuk védeni a vállalatainkat a tisztességtelen versenytől, és kiegyensúlyozott kapcsolatokat szeretnénk Nagy-Britanniával”

– fejtette ki a francia miniszter.

De Montchalin szerint az október 31-i kilépési határidő továbbra is életszerű, és nem lát arra elfogadható okot, hogy miért kellene még több időt adni Londonnak a kiválásra.