Lavrov: Berlinnek élnie kellene a rendvédelmi szolgálatok közötti különleges csatornákkal

Berlinnek használnia kellene a német és az orosz rendvédelmi szolgálatok közötti különleges csatornákat – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz diplomáciai tárca honlapján csütörtökön megjelent nyilatkozata szerint.

Lavrov arra reagált, hogy a német kormány szerdán nem kívánatos személynek nyilvánított két orosz diplomatát, arra hivatkozva, hogy az orosz hatóságok nem működtek kellőképpen közre egy augusztusi berlini gyilkosság felderítésében, amelynek áldozata orosz sajtóforrások szerint egy georgiai állampolgárságú csecsen emigráns, Zelimhan Hangosvili volt lázadó harctéri parancsnok.

A német szövetségi legfőbb ügyészség szerint a nyomozás során találtak arra utaló jeleket, hogy a gyilkosságot orosz állami szervek vagy az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csecsen Köztársaság szerveinek megbízásából követték el. Moszkva diplomatáinak kiutasítására ellenlépéseket helyezett kilátásba.

„Vannak csatornáink Németországgal arra, hogy a rendvédelmi szervek kommunikáljanak egymással, egyebek között olyan kérdések megvitatására, amelyek valamely ország törvényeinek megsértésével kapcsolatosak. Ezeket a csatornákat használni fogjuk” – idézte honlapján az orosz külügyminisztérium Lavrov Pozsonyban, az EBESZ külpolitikai tanácskozásán újságíróknak adott nyilatkozatát.
Az orosz tárcavezető közölte: nincs tudomása arról, milyen alapon állította a német fél, hogy Oroszország nem volt eléggé együttműködő. Lavrov a Németország viszonylatában kialakult helyzetet az Ukrajna felett 2014-ben lelőtt malajziai Boeing, az MH17-es járat lelövéséhez hasonlította, amelynek felderítéséhez Moszkva ugyancsak nem kapott meghívást. Az állította, hogy az orosz fél ennek ellenére olyan „mennyiségű és minőségű tényanyagot” bocsátott a nyomozók rendelkezésére a maláj gép ügyében, amely „meghalad minden más hozzájárulást” a vizsgálat ügyében.

„Ha német partnereink ezt (a maláj utasszállító ügyében Moszkvával szemben tanúsított magtartást) vették mintául, akkor nekünk semmi sem sikerül majd velük. És így talán senkivel sem lehet beszélni, különösen nem az Oroszországi Föderációval”

– mondta.
A 40 éves Hangosvilit augusztus 23-án gyilkolta meg Berlinben egy kerékpárról két pisztolylövéssel egy 49 éves orosz állampolgár. A gyanúsított sajtóértesülések szerint egy Andrej Szokolov névre kiállított orosz útlevéllel utazó, Oroszországban gyilkosság miatt körözött férfi, Vagyim Kraszikov lehet.

Az Interfax orosz hírügynökség a kiutasítási botrány kitörése után kiadott anyagaiban egyébként biztonsági szervekhez közeli, névtelen forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Hangosvili az Észak-Kaukázusban a hatalom szervei elleni terrortámadásra kiválasztott öngyilkos merénylők felkészítésének szervezője volt.

Az Interfax szerint Georgia 2016-ban nemzetközi körözést adott ki Hangosvili ellen, aki korábban olyan csecsen lázadóvezérekkel állt kapcsolatban, mint Aszlan Maszhadov, Samil Baszajev és Doku Umarov. Egy informátor közölte, hogy Baszajev megbízásából Ingusföldön 2003-ban és 2004-ben támadásokat szervezett a biztonsági erők ellen. Ezek következtében mintegy százan életüket vesztették és több tucatnyian megsebesültek.

Egy névtelenül nyilatkozó illetékes azt mondta, hogy az Oroszországban terroristaként nyilvántartott Hangosvili viselt dolgairól a georgiai, az ukrán, a német és az amerikai hatóságok tájékoztatást kaptak.
A The Insider orosz ellenzéki orosz portál szerint Hangosvili 2008-ban rész vett az orosz-georgiai háborúban.