Szükség van az együttműködés felújítására Oroszország és a NATO között a felgyülemlett problémák megoldása érdekében – jelentette ki Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a Moszkvában akkreditált katonai attasék előtt.
Geraszimov a Krasznaja Zvezda katonai lap szerdai számában ismertetett beszédében a párbeszéd legfontosabb céljaként a veszélyes katonai incidensek kockázatának csökkentését nevezte meg. Mint mondta, továbbra is aktuálisnak tartja a NATO és Oroszország katonai gépeinek transzponderrel való felszerelését a Balti-tenger légterében való repüléshez.
„Tökéletesíteni kell a veszélyes katonai tevékenység megelőzését célzó mechanizmusokat, beleértve a jelüzenetváltás rendjét, valamint a hajók és a repülők között megengedett minimális távolság megállapítását” – mondta a vezérkari főnök.
Geraszimov az Egyesült Államokat hibáztatta amiatt, hogy bizonytalanság alakult ki a nukleáris fegyverek feletti ellenőrzés, a Start 3 szerződés jövőjének kérdésében, amelynek hatálya 2021-ben lejár. Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin elnök javaslatot tett a meghosszabbítására. A tábornok úgy vélekedett, hogy az orosz hadászati nukleáris erők ellátják a feltartóztatás feladatát, emellett ugyanakkor szigorúan megfelelnek a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak.
Geraszimov úgy vélekedett, hogy jelenleg nincsenek meg egy nagyszabású katonai konfliktus előfeltételei, ám a politikai helyzet a világban instabil, és nem lehet kizárni olyan válsághelyzetek kialakulását, amelyek kicsúszhatnak az ellenőrzés alól, és ilyenné fejlődhetnek. Mint mondta, a jövő háborúi minden szférára kiterjednek majd. Erre utal, hogy a londoni NATO-csúcs – a szárazföld, a víz, a levegő és a kibertér után – ötödik műveleti közegként határozta meg a világűrt.
Meglátása szerint a NATO-nak a Baltikumban és Lengyelországban, valamint a Fekete- és a Balti-tengeren megrendezett, erősödő intenzitású hadgyakorlatai azt mutatják, hogy a szövetség céltudatosan nagyszabású konfliktusra készül fel. Kifogásolta, hogy a szövetség Moszkva minden lépését a saját biztonságának szavatolása érdekében „orosz katonai fenyegetésként” vagy a „béke fenyegetéseként” értékeli, és hogy a brüsszeli doktrinális dokumentumokban Oroszország az ellenség státusát kapta.
Emlékeztetett rá, hogy a szövetség a közelmúltbeli londoni csúcson bejelentette a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Harccsoport létrehozásának befejezését a 4×30-as koncepció keretében, valamint a keleti szárnyra való csapatcsoportosítás hatékonyságának jelentős növelését. Rámutatott, hogy a csúcson a hadviselés önálló szférájaként ismerték el a világűrt, és hogy Európában folytatódik az amerikai rakétavédelmi rendszer kiépítése.
Kifogásolta a szövetség országai katonai kiadásainak folyamatos növelését is, és hangot adott meggyőződésének, miszerint ezek a lépések fokozzák a feszültséget, és csökkentik a biztonság szintjét Oroszország és a NATO között.
