A kárpátaljaiak fele fontolgatja a külföldre költözést

Egyszerre két vonalon folytatott közvélemény kutatást Kárpátalján az Ilka Kucseriv Demokratikus Kezdeményezés, amely általában kérdezte a kárpátaljaiakat, és külön a nemzeti kisebbséghez tartozókat, áll az iviche.com írásában.

Mint arról Andrij Szuharin politológus beszámolt az eredményekről, a kárpátaljaiak 49 százaléka jobbnak látja a régió helyzetét, mint a más ukrajnai régiókban élők többsége. Az országos állapotokról csupán a vízummentességet és az új technológiákhoz való szabadabb hozzáférést nevezték meg pozitívumként. Minden egyéb téren rossznak minősítették a közállapotokat. A legsilányabbnak az egészségügyet, az államhatalom tevékenységét és a rendvédelmi szervek munkáját tartják.

Miközben a megye lakosságának 51 százaléka, a nemzeti kisebbségekhez tartozók 55 százaléka fontolgatja a külföldre költözést, 64 százalék a NATO tagság mellett foglal állást.

Ugyanakkor 18 százalék a tömbön kívüliséget, 1 százalék az Oroszországgal való katonai szövetséget látná jónak. A kárpátaljaiak 50,8 százaléka az egységes ukrán államban látja a régió biztos jövőjét, míg 37,6 százalék nagyobb önrendelkezést kívánna a vidék számára.

A közvélemény kutatás adataiból kitűnt, hogy Kárpátalján nincs szeparatizmus, bár a megkérdezett kisebbségiek 31 százaléka nem válaszolt erre a kérdésre. Szuharin szerint ezekkel az emberekkel külön kellene foglalkozni. A kérdések kitértek a kettős állampolgárság intézményére, amit a lakosság 26, a nemzeti kisebbségiek 53 százaléka támogat.
A tájékoztató szerint a megkérdezett kisebbségiek között magyarok, románok, romák és szlovákok szerepeltek.