Népszerű tartalom
Ezzel a címmel közöl terjedelmes írást a radiosvoboda az Ukrajna és Magyarország közötti viszony megromlásának történetéről. Teszi ezt a portál annak apropóján, hogy január 27-én Kijevbe várják Szíjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert.
A portálon megjelent cikk szerint a két ország között már 2014-ben feszültté vált a viszony. Mégpedig azt követően, hogy Orbán Viktor kijelentette, hogy az ukrajnai magyaroknak joguk van a kettős állampolgárságra és az autonómiára. Ezt követően rövid enyhülés után 2017 őszén rosszra fordultak a dolgok, kiéleződött a viszony. Azóta folyik a két ország közötti politikai pingpong csata. Az ok az oktatási törvény 7. pontja, amely megfosztja a magyarokat az anyanyelven való tanulás jogától.
Magyarország ettől fogva blokkolja Kijev közeledését a NATO-hoz mindaddig, míg nem módosítják Kijevben a vitatott törvényt.
A cikkíró innen áttér a 2020 őszén történtekre. Az ukrán külügynél kiverte a biztosítékot Szíjjártó Péternek a kárpátaljai magyarokhoz intézett felhívása, hogy menjenek el szavazni, mert a jövőjük múlik rajta. Az ukrán fél ezt az ország belügyeibe való durva beavatkozásnak fogta fel, a magyar külügyminiszter viszont ezt abszurdnak nevezte.
A következő, kapcsolatromboló eseményként élték meg Ukrajnában, hogy a Szürtei Kistérségi Tanács alakuló ülését követően a képviselők elénekelték a himnuszt is. Hiába hangoztatták, hogy ez a magyar nemzet imája. Megindult a magyarok vegzálása. Az SZBU házkutatásokat rendezett a kárpátaljai magyarok érdekvédelmi szervezetének intézményeiben arra hivatkozva, hogy felmerült a szeparatizmus gyanúja.
Szíjjártó a kárpátaljai magyarok megfélemlítését hangoztatta, míg ukrán kollégája Dmitro Kuleba az SZBU hatáskörébe tartozónak, a megfélemlítést pedig magyar kollégája általi spekulációnak nevezte.
Az írás további részében a szerző a január 27-re kitűzött ukrán-magyar külügyminiszteri találkozó várható eseményeit boncolgatja. Vaszil Bodnar helyettes ukrán külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a Kijev és Budapest közötti félreértést el lehet simítani. Az ukrán fél felvázolta saját meglátásait, amelyekre megkapták a magyarok válaszát. Tehát a rendezési folyamat mozgásban van. Ukrajna értelmes párbeszédre és mindenki számára előnyös együttműködésre törekszik Budapesttel. Bodnar szerint a szembenállás oka a magyar oldalon található, ami az SZBU által kezdeményezett bűntető eljárással van összefüggésben. Ám mint megjegyezte, Ukrajna kész a párbeszédre.
Vaszil Bodnar ugyanakkor hangsúlyozta, bár készek a kompromisszumos megoldásra, az oktatási törvény kifogásolt cikkén azonban nem hajlandóak változtatni. A magyar kisebbség jogainak megsértése pedig csupán politikai formalitás, ami nem vezet sehová. Szíjjártó Péter ugyanakkor azt hangoztatja, hogy Magyarország egyedüli célja megvédeni a 150 ezernyi magyar kisebbség jogait. Budapest nem akar újabb kiváltságokat, csak a korábban meglévők visszaállítását követeli.
Az írásban utalás van Pavlo Klimkinre, aki 2014 és 2019 között vezette az ukrán külügyet. Klimkin ugyanis a két ország közötti viszony még fagyosabbá válását jósolja. Szerinte az országok közötti párbeszéd alakulásában az ukrán álláspontot nemcsak a diplomácia befolyásolja, hanem az ukrán gazdaság állapota, a korrupció elleni harc és az országon belüli bűnözés is kihatással van rá.
Nem ad ütőlapot Kijev kezébe az a tény, hogy Kárpátalján virágzik a csempészet, habár Klimkin szerint e téren seregnyi kérdés merül fel Magyarországgal szemben.
A diplomácia korábbi vezetője szerint a kapcsolatok rendezésében nem az a kulcskérdés, miként beszélnek a magyarokkal. Ukrajna hibája nem a kisebbség diszkriminációja, hanem az irántuk való törődés hiánya. Tehát nagyobb odafigyelést igényelnek a kárpátaljai magyarok az ukrán vezetés részéről. Klimkin szerint szükség volna ennek érdekében egy külön miniszterelnöki megbízott kinevezésére.
Pavlo Klimkin úgy véli, hogy a két ország közötti kapcsolatokban külön szerepet játszik Orbán Viktor, akinek nem a legjobb az EU-hoz való viszonya. Orbán nem tartja annyira fontosnak Ukrajnát, mint a EU és az USA közötti várható lépéseket.
A magyar kisebbség védelme Ukrajnában és Magyarország szomszédjaiban még mindig a Trianoni békediktátum miatti fájdalom és Nagy-Magyarország utáni vágyálomból fakad.
Ukrajnának nem szabad beleszaladni Orbán Viktor ezen csapdájába, de meg kell védenie nemzeti érdekeit. Ukrajna egyébként tisztelettel viseltetik a kisebbségei iránt. Ez utóbbi véleményt Ivanna Klimpus – Cincadze az ukrán parlament integrációs bizottságának elnöke fogalmazta meg.
Az írás szerzője végül Ukrajna hálátlanságát is felveti arra hivatkozva, hogy Orbán Viktor és kormánya mnesszemenőkig támogatta Ukrajna uniós társult tagságát és a vízummentesség megadása mellett lobbizott. A magyar miniszterelnök Ukrajna kitartó és következetes támogatójának tartja Magyarországot, amire Kijev hálátlansággal válaszolt.
Mindezek után Vaszil Bodnar azt nyilatkozta a portálnak, hogy Szíjjártó Pétert követően Ukrajnába várják Orbán Viktort is.
Népszerű tartalom
Partnerünk
NAV honlapján is!
