Európában többfelé a vírusmutánsok miatt ismét, vagy még mindig emelkedik a járványgörbe, és közben egyre durvul az uniós vakcinavita. Sebastian Kurz osztrák kancellár viszi a zászlót ebben az ügyben. Hónapokon keresztül mindenki azt hitte, hogy a lakosságszám arányában osztja szét Brüsszel a tagállamok között a közös beszerzésből származó oltóanyagot. Ez szó szerint benne van az unió oltási stratégiájában is. Pár napja Kurz hívta fel rá a figyelmet, hogy ez hazugság. Azóta egyre több kormány csatlakozik hozzá.
Hetek óta tart az oltási kampány Ausztriában. A szakemberek minden rendelkezésre álló oltóanyagot felhasználnak. Ebből azonban jóval kevesebb van, mint amennyit fel tudnának használni. Egymilliót ugyan már elérte a beadott vakcinák száma, de mindkét oltást a lakosság csupán valamivel több mint 3,5 százaléka kapta meg. Ezzel az osztrák kancellár is elégedetlen, szerinte ugyanis Brüsszel csal a vakcinákkal.
„Korrekcióra szorul az EU oltóanyag-elosztása, jelenleg súlyos egyenlőtlenségek vannak a rendszerben” – mondta Sebastian Kurz kedden Bécsben, miután a cseh, a szlovén és a bolgár miniszterelnökkel tárgyalt. A kancellár hozzátette:
az oltóanyagok lakosságarányos elosztására van szükség.
„Tisztességes rendszerre van szükségünk: egy olyan rendszerre, ahol mindenki hasonló előrelépést tud elérni az oltás terén” – fogalmazott Sebastian Kurz, akivel Andrej Babis, Janez Jansa és Bojko Boriszov is egyetértett.
„Összesen már hat közép- és kelet-európai tagállam gondolja úgy, hogy aránytalan és tisztességtelen az EU vakcinaszétosztása” – írta a Magyar Nemzet a találkozó után.
A lap kifejti: Ausztria, Lettország, Bulgária, Csehország, Szlovénia és Horvátország azt kifogásolja, hogy Brüsszel előnyben részesíti azokat az országokat, amelyek egész évre rendeltek nagy mennyiségű oltóanyagot. Így
hiába kötött le egy tagállam több vakcinát az első vagy második negyedévre, arányában mégsem kap több oltóanyagot.
Ráadásul a szállítás is akadozik. Kedden Orbán Viktor miniszerelnök is arról beszélt az Országgyűlésben, hogy azért nem tudunk gyorsabban oltani, mert nincs elég vakcina.
„Itt van például rögtön egy értesítés, amit most kaptunk az AstraZenecától, amiben azt közli velünk, hogy félmillió dózissal kevesebbet fog szállítani, mint ahogy azt korábban vállalta. Vagy itt vannak az Európai Unió szerződései a gyógyszergyártókkal, amiket nem szabad nyilvánosságra hozni – itt van mind –, nem tudom nyilvánosságra hozni, mert akkor jogállamisági eljárást fognak indítani Magyarország ellen, pedig kiderülne ezekből a szerződésekből, hogy rossz szerződéseket kötöttek, ezért nincsen vakcina” – fejtette ki a miniszterelnök.
„Későn és előnytelen szerződéseket kötött az Európai Unió a vakcinagyártókkal” – közölte Deák Dániel az M1-en. A XXI. Század Intézet vezető elemzője emlékeztetett: amíg Nagy-Britannia már tavaly nyáron megállapodott a gyártókkal, addig Brüsszel az év végéig várt.
A magyar kormány azonban időben felismerte az elhibázott brüsszeli vakcinabeszerzést.
„Ha Magyarország kizárólag az uniós vakcinabeszerzésre támaszkodna, akkor még a nyár végéig sem lehetne beoltani a szükséges számú embert, tehát ez a nyájimmunitás nem alakulna ki a társadalomban, ez azt is eredményezi, hogy gyakorlatilag a korlátozásokat, amelyekkel már tényleg egy éve élnünk, még nyár végéig is fenn kéne tartani” – mondta Deák Dániel.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke délelőtt videókonferencián egyeztetett azokkal az országokkal, amelyek kifogásolják az EU vakcinaelosztását. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig később elismerte, hogy valóban vannak különbségek az oltási folyamatban, így ő is korrekciót javasol.
„Azt a feladatot vállaltam, hogy tárgyalok a Pfizer–Biontechhel, és tízmillió adag leszállítását előre hoztuk a második negyedévre. Ennek segítségével kiegyenlíthetjük a különbségeket” – fogalmazott Von der Leyen. A tagállamok szerdán nagyköveti szinten egyeztettek a kérdésről. A téma pedig várhatóan a jövő heti EU-csúcson is napirenden lesz.
