A kínai elnök is részt vesz az amerikai szervezésű klímacsúcson

Hszi Csin-ping kínai elnök is részt veszt a csütörtökön kezdődő, kétnapos klímacsúcson, amelyet Joe Biden amerikai elnök kezdeményezett – közölte a kínai külügyminisztérium szerdán.

Hszi videokapcsolaton keresztül mond majd beszédet az eseményen – állt a minisztérium közleményében.

Peking és Washington feszült viszonya ellenére a klímavédelem terén hajlandónak mutatkoznak az együttműködésre. John Kerry amerikai klímavédelmi különmegbízott a múlt héten Sanghajban folytatott tárgyalásokat Hszie Csen-hua kínai klímavédelmi főtárgyalóval. Egyeztetéseik nyomán vasárnap a két ország közös nyilatkozatott tett közzé, amelyben leszögezték: Kína és az Egyesült Államok egyetért abban, hogy fokozottabb klímavédelmi kötelezettségvállalásra van szükség még az ENSZ novemberben esedékes klímavédelmi konferenciája előtt. Megállapodtak továbbá abban, hogy folytatják az egyeztetéseket azokról a konkrét teendőkről, amelyek segítségével a 2020-as években csökkenthetik a károsanyag-kibocsátás szintjét a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseinek elérése érdekében.

A kínai elnök múlt pénteken Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott egyeztetést videokapcsolaton keresztül a klímaváltozásról. Hszi a megbeszélésen hangsúlyozta: a klímaváltozással az emberiségnek közösen kell szembenéznie, az nem lehet ürügy más országok megtámadására vagy kereskedelmi akadályok alkalmazására.

Az Egyesült Államok és Kína a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója. A klímavédelmi párbeszéd megszakadt Donald Trump idén befejeződött amerikai elnöksége alatt, mert Trump egyoldalúan kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből azzal az indoklással, hogy a megállapodás tisztességtelenül bünteti az amerikai vállalatokat. Utódja, Joe Biden hivatalba lépésekor visszavezette az Egyesült Államokat az egyezményhez, és mintegy 40 vezetőt hívott meg az általa kezdeményezett klímacsúcsra.
A kínai elnök a tavaly szeptemberi ENSZ közgyűlésen bejelentette, hogy Kína 2030-tól jelentősen csökkenteni kívánja a szén-dioxid-kibocsátását, és 2060-ra tervezi elérni a karbonsemlegességet. Kína emellett a világ országai közül a legtöbbet költ az új energiájú fejlesztésekre.