Izraeli zászlókat égettek és zsinagógákat dobáltak meg a muszlim tüntetők Németországban

Több német településen is folyamatosak a tüntetések a közel-keleti konfliktus kapcsán, túlnyomórészt arab, palesztin, török, tunéziai migránsok vonultak az utcára, hogy kifejezzék szimpátiájukat az Izraelben élő arab kisebbségek mellett. A demonstrációkon antiszemita megjegyzések is elhangzottak, izraeli zászlókat égettek, és kövekkel dobálták meg a tüntetők a zsinagógákat.

„Berlinben a tüntetők a Hermannplatzról indultak és a Sonnenallee úton vonultak végig. A rendőrség 3500-ra teszi a résztvevők számát, a tüntetést fel akarták oszlatni, mivel a tüntetők nem tartották be a járványügyi szabályokat, és ekkor szabadultak el az indulatok. Üvegekkel, petárdákkal, kövekkel dobálták meg a rendőröket a tüntetők” – számolt be a tüntetésről Noll Katalin, az M1 berlini tudósítója a Ma reggel című műsorban.
Németországban az izraeli–palesztin konfliktus újbóli elmélyülése, vagyis a Gázai övezetet uraló Hamász dzsihadista palesztin szervezet rakétatámadásaiból és az izraeli hadsereg ellencsapásaiból álló rakétaháború május 10-i kezdete óta legkevesebb tíz Izrael-ellenes, antiszemita incidens történt.

Több városban megdobálták kővel a helyi zsinagógát, máshol izraeli zászlót égettek el. A legnagyobb szabású eset szombat este történt Berlinben, ahol az Izrael állam 1948-as megalapításának évfordulója alkalmából a palesztinok mellett tartott tüntetések egyikén a demonstrálók összecsaptak a megmozdulás biztosítására kivezényelt mintegy hatszáz rendőrrel.

A kövekkel, palackokkal, petárdákkal dobáló tüntetők megsebesítettek 93 rendőrt, 59 embert őrizetbe vettek, a többi között hivatalos személy elleni erőszak, súlyos testi sértés és garázdaság miatt.
A közel-keleti konfliktus Németországban is érezteti hatását

Az országos német sajtó – ahogy többen fogalmaztak – „elbagatellizálta” a történéseket. Németországban ugyanakkor napi szinten tüntetnek, elsősorban arabok, tunéziaiak, palesztinok és törökök vonulnak az utcára. Bonnban a zsinagóga épületét is megdobálták, izraeli zászlókat égettek, és antiszemita kijelentések is elhangzottak, amelyekkel az Izraelben élő arab kisebbségek melletti szimpátiájukat fejezték ki a tüntetők, akik küzül többen a gyerekeiket is magukkal vitték, hogy már időben neveljék őket az ideológiára.

Időközben a német vezető politikusok közül is többen megszólaltak, Jens Spahn egészségügyi miniszter arról beszélt, hogy az antiszemitizmust importálják Németországba, és egyre többen beszélnek arról, hogy a közel-keleti konfliktusok áttevődnek az országba.

A Die Welt egyik újságírója elvegyült a tüntetők között, és arról számolt be, hogy párhuzamos társadalmak alakulnak ki, és az integrációról, a beilleszkedésről tulajdonképpen már nem beszélhetnek az országban.

A német kormányszóvivő, Steffen Seibert is megszólalt a kirobbant tüntetésekkel kapcsolatban, és leszögezte, hogy

a zsidó származásúak már nem élhetnek félelem nélkül Németországban.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) berlini székházára kitűzték az izraeli zászlót, amelyet nem mindenki fogadott egyetértéssel, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) pedig a Bundestagban arra szólított fel, hogy tiltsák be az antiszemita zavargásokkal járó tüntetéseket, és arra tett javaslatot a Bundestagban, hogy ne adjanak engedélyt azokra tüntetésekre, ahol várhatóan antiszemita akciókra, antiszemita reakciókra fog sor kerülni.

Arra is javaslat született hogy meg kellene vizsgálni utólag, hogy kik azok, akik állampolgárságot kaptak Németországban, hiszen gyorsított eljárás keretében kapták meg azt, és nem vizsgálták, hogy ezek az emberek milyen nézeteket vallanak.

Az antiszemitizmus a tömeges migráció kezdete óta nem egyedülálló jelenség, Németországban az országos sajtó többször beszámolt arról, hogy az iskolákban az arab diákok bántalmazzák, sértegetik zsidó származású osztálytársaikat.
A migrációval megjelent az újfajta antiszemitizmus, és ezt látjuk most Németországban is

Németország lakossága körülbelül 86 millió, ebből csaknem 8 millió a török, és közülük már 4 millióan állampolgárok. Értelemszerűen a muszlim vallás hívei, ehhez még jön közel 2 millió arab, akik Németországban laknak, pakisztániak, nigériaiak vagy más nyugat-afrikai országból érkezett muszlimok, tehát egy erős muszlim közösségről beszélhetünk – mondta Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet biztonságpolitikai elemzője.

Hozzátette, hogy vannak barátai a potsdami zsidó közösségekből, és ők már 2015 óta félelemben élnek, mert látják, hogy az antiszemitizmus, ami az iskolákban is megjelent komoly problémát jelent. Nemcsak a gyerekekre támadtak rá, akiknek Dávid-csillag volt a nyakában, hanem arra is, aki keresztet vagy bármilyen keresztény szimbólumot viselt.